A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Pécs, 2006. július 5-6.)

5. szekció: FELSZÍNALATTI VIZEINK ÁLLAPOTA - Berényi Üveges István–Kraft János: Hidrogeológiai vizsgálatok a KÖKA bükkösdi kőbányájában

Hőmérséklet mérések A vizsgálat során sikerült hozzájutnunk egy DA-DT-2. típusú, elektronikus hőmérőhöz, ami 0,01 °C pontosságú mérésekre volt alkalmas. A felszíni hatás okozta hőmérsékletváltozás kiküszöbölésére a furatok vizének hőmérsékletét az észlelt nyugalmi vízszint alatti 1 m-es mélységben mértük. A mérési eredményeket a következő táblázat tartalmazza: Furat jele Viz hoinerseklete "

C Furat jel

e Víz hőmérséklete °C M2 ásott kút 9,12 M8 11,71 M3 11,58 A 12,31 M4 11,60 D 9,75 M5 csőkút 9,60 M9 10,52 M6 11,01 M10 9,80 M7 nem mérhető MII 10,32 M12 9,86 A hőmérsékletmérések egyértelműen arra utalnak, hogy a vízrendszer nem egységes. Az egymástól néhány m távolságban lévő A-D-M8-M9 furatcsoportban az egyes furatok közötti hőmérsékletkülönbség szélső esetben a 3 °C fokot is megközelíti. 2 °C fok különbség mérhető az egymáshoz közeli M4 és M5 jelű fúrások vizében is. A legalacsonyabb vízhőfokot az ásott kútban mértük. Az ásott kútnál melegebbnek mutatkozó hasadékvizek valószínűleg rövidebb idejű szivárgás után lépnek a felszínre, a felszíni hőmérséklet hatására könnyebben fel tudtak melegedni. A K-8. mélyfúrású kút hőmérsékletét nem tudtuk mérni, mivel a mérést a bánya üzemi idején kívül végeztük, a kútakna kinyitására nem volt módunk. A vízföldtani napló adata szerint a kút vizének hőmérséklete 9,0 °C fok. Meg kell jegyeznünk, hogy a bükkösdi K-6. és a hetvehelyi B-l. kutak 15 °C fokot meghaladó vízhőmérséklete nem illik az összképbe. Ezen kutak vizének egy része a feláramló karsztvízből táplálkozik, amit a vízbázisvédelmi vizsgálatok során a kormeghatározás is igazolt. Megállapítások, összefoglalás 1.) A bányaudvaron a vízfakadások jelentkezését a több évtizedes müvelés során csak a 90-es évek végén észlelték. 2.) A mészkőkutatás során telepített fúrásokban nem jelezték a karsztvízszint elérését. Amennyiben a +25 m B.f. szintig mélyített fúrásban sem észlelték víz jelentkezését, az arra utal, hogy a karszt repedéseinek jelentős része kitöltött, a fúrás nem harántolt vízvezető hasadékot, repedést vagy üreget. 3.) A bükkösdi karsztkutakban a nyugalmi vízszint a 141,6 - 147,26 m B.f. szintek között volt mérhető. A kőbányánál mélyített K-8. jelű kút is a 144,2 m B.f. szint körüli nyugalmi vízszinttel jellemezhető. 4.) A kőbánya ásott kútjában a vízszint a 153,7 - 153,9 m B.f. szint között változik, ez a karszttól elkülönülő talaj víztestre utal. 5.)A bányaudvaron a vízfakadások és a furatokban mért nyugalmi vízszintek a 163,5 - 169,7 m B.f. szintek között voltak mérhetők. A fakadások vize a bányaudvaron elszivárog, a 694