A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Pécs, 2006. július 5-6.)

5. szekció: FELSZÍNALATTI VIZEINK ÁLLAPOTA - Berényi Üveges István–Kraft János: Hidrogeológiai vizsgálatok a KÖKA bükkösdi kőbányájában

Általános földtani és hidrogeológiai megállapítások a + 165 m B.f. szint felett A haszonanyagnak tekintet mészkőtömeg nem egységes kifej lődésű, hiszen sávosan márgás mészkő, továbbá a makroszkópos leírások szerint márgapadok is tagolják. A közbetelepült márgás részletek azonban nem egységes kitérjedésüek, mivel néhány fúrásban nem is kerültek feltárásra, tehát azok előfordulása nem illeszthető egyértelműen a képződménycsoport általános dőléséhez, csapásához. Megjegyezendő, hogy az egymással közvetlenül szomszédos fúrásokban általában eltérő vastagsággal kerültek azonosításra az agyagos vagy márgás részletek. A területen mélyült kutató fúrások nem tártak fel vízszintet vagy olyan eseti vízjelentkezetést, mely a fúrások szelvényében lehetővé tette volna az akkori, vagy a későbbi folyamatos vízszintészlelést. Az öblítéssel mélyített fúrásoknál nagy mennyiségű öblítővíz hirtelen eltávozását, vagy tartós és határozott jellegű vízelnyeléséről nem tettek említést. A fúrások geofizikai vizsgálata során észleltek kavernákat, azonban ezek általában agyaggal voltak kitöltve, és a harántolt törésvonalak, vetősíkok is zártnak bizonyultak A korábbi vizsgálatok alapján egyértelműen nem volt eldönthető a vízfakadások és a karsztvíztároló önálló vagy külön vízrendszerjellege. Újabb terepi jellemzők - Vizsgálatok Az archív fúrási adatok birtokában történt a terepi felvételezés elvégzése, valamint a helyi észlelések megvalósítása 2004 decemberétől kezdődően, hiszen a vízszivárgás megjelenése után szinte azonnal megkezdődött az ok-okozati kapcsolat feltárása. Elsőként fúrásokat mélyítettek a vizesedett állapotú bányafalnál, majd a továbbiakban a bánya egyéb helyein is, hogy az egymáshoz közeli mérések összevetésre kerüljenek a bánya tágabb környékén található kutak mérési eredményeivel. A bányafal lábvonalában több olyan fúrás mélyült egymás közvetlen szomszédságában, melyek különböző irányultsággal telepítve próbálták tisztázni a helyzetet. Az egymáshoz igen közelii fúrások jelentős mértékben különböző abszolút helyzetű nyugalmi vízszinteket tártak fel, a bányaudvar egyéb helyein - a vizesedett állapotú faltól távolabbra mélyített fúrások úgyszintén. A jelenlegi földtani helyzet vizsgálatára terepbejárást végeztünk a művelési határon kívül, és vizsgáltuk a letakarított, vagy részben letakarított ásványvagyon felszínén látható jelenségeket. Megállapítottuk, hogy a pleisztocén fedő és az ásványvagyon közti átmenetet agyag-agyagos kőtörmelék rétegsor jellemzi, melyben a sziklafelszín felé a kőzettörmelék mennyisége nő. A mészkőben a hasadozottság és a repedezettség tendenciája valamint keresztmetszete azonban nem lehet teljesen függőleges irányú a karbonátos tömeg megviseltsége és kibillent helyzete eredményeként.. A fedő vízzárósága folytán a felszínen összegyűlő csapadékvíz a fellazultabb részeken a kőzettömegbe juthat. A bányafal mögötti parlagterületen a löszben is észleltünk víznyelő-jellegű képződményt a fedőréteg felső, löszös kifejlődésében. A terepi észlelések helyét a következő térképen mutatjuk be. 686