A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Pécs, 2006. július 5-6.)

5. szekció: FELSZÍNALATTI VIZEINK ÁLLAPOTA - Berényi Üveges István–Kraft János: Hidrogeológiai vizsgálatok a KÖKA bükkösdi kőbányájában

A jelenlegi bánya későbbi fejlesztéséhez 1979-ben végeztek további részletesebb kutatásokat, melynek keretében közel raszteres kitűzést követően mélyültek a kutató fúrások (összesen 23 db fúrás a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat 1979-es jelentése szerint, a munka Tsz-a 77/1321). Az akkori fúrási adatok kiegészítésre kerültek geofizikai mérésekkel és lyukszelvényezésekkel is. A fúrások F előjellel lettek elkülönítve a korábbiaktól. így már 28 db nagyátmérőjű és mészkövet is harántoló túrás alapján megalapozottan lehetett a bányaterület későbbi bővítését előkészíteni. Utóbbi kutatás előkészítését jelentette a későbbi bányatelek fektetésnek is. Az FTV kutatása keretében telepített fúrások minden esetben a tervezett és a későbbiekben megállapított alaplap, vagyis + 165 m-es abszolút szint alatt lettek befejezve (a + 155 és 159 m Bf. szintek környékén, de egyik fúrás - az F 23 jelzésű - 220 m-es talpmélységével elérte a + 25,8 m-es abszolút szintet is), továbbá minden fúrásban harántolásra került a mészkő. A fúrások olyan távolságra és helyzetben mélyültek az akkor működő bányától, hogy általuk részletes megismerésre kerülhetett a fedőképződmények helyzete is, hiszen a bányászattal igénybevett mészkőtömeg déli részlete az északi sávhoz viszonyítva jóval fedettebb helyzetű. A kutató fúrásokban utólagosan végzett geofizikai vizsgálatok szerint a karsztvíz feletti zónában több 10 m-es hosszúságban kavernás szakaszokat lehet követni szinte minden fúrásban, de a + 165 m B.f. környéki vagy magasabb helyzetű vízszintekről vagy egyéb szivárgó vizekről nem tettek említést a korábbi kutatások során. A bükkösdi vízbázis a bányához igen közeli elhelyezkedésű. így annak biztonságba helyezéséhez készített felvételezés és vizsgálatok során ,, Bükkösdi vízbázis diagnosztikai vizsgálata" c. Golder Associates (Magyarország) Kft. által készített értékelésben (DDVIZIG megbízása alapján) is foglalkoztak a területtel. (GA-55/99 számú zárójelentés) A diagnosztikai vizsgálat a karsztvízszint erősen ingadozó - esetenként jelentősen megemelkedő - helyzetét jelzi a területre. A vízszint maximálishoz közelítő mértékét olyan abszolút értékre helyezi, hogy a bányaudvaron időszakosan megjelenő víz nem a betáplálási zónához, hanem valójában a karsztvízzel teljesen kitöltött sávhoz tartozik, így a diagnosztikai vizsgálat értelmezése szerint annak időszakos nívóját jelenti a + 167 m Bf. szinten tapasztalható vízmegjelenés. Ennek ellenőrzése azonban nem történt meg, hiszen a bányaudvaron a vizesedett területen, vagy annak közvetlen közelében nem mélyült folyamatos észlelést biztosító fúrás. így a vizesedési helyszín vizsgálata, továbbá az ok-okozati kapcsolat feltárása a későbbiekre maradt, bizonytalanná téve a bánya alaplapjának megfelelőségét. Alábbi táblázatos összesítés tartalmazza azon archív fúrások koordinátáit, melyeket alapadatként használtunk fel a terület jelenlegi hidrogeológiai viszonyainak értékeléséhez, hiszen a közelmúltban mélyített fürások rétegsorát valamint azok eseti vízszintméréseit azokkal kellett összevetni. 684