A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Pécs, 2006. július 5-6.)

5. szekció: FELSZÍNALATTI VIZEINK ÁLLAPOTA - Bánki Jenő–Csővári Mihály–Földing Gábor–Ötvös Károly: A felhagyott gyöngyösoroszi Zn-, Pb érc bányászati bányatérségek vízminőségének alakulása és geokémiai viszonyai

paraméter mért érték pH 4,9 Fajlagos vezetőképesség mS/cm 1280 Összes oldott anyag 1375 Szulfátion 790 Kloridion 16 Arzén 445 Cink 48219 Kadmium |!g/dm

3 184 Mangán 5,58 Ólom 196 Réz 68,3 Szelén <20 Vas 147 Az eredmények bizonyítják a bánya felhagyása időszakából (1988) származó, valamint a jelenlegi kifolyó víz minősége és elvi megfontolások alapján felállított hidrogeokémiai modell helyességét. 5. Bányabezárási koncepció A bányabezárás alapkoncepciója értelmében Mátraszentimrén a vágatok, fejtések eltömedékelésre kerülnek azért, hogy a szabad ércfelületek lezárásával a szulfidok (elsősorban a pirit) oxidációjának a lehetősége megszűnjön ill. a mátraszentimrei térségben a fakadó vizek kizárásra kerüljenek. A tömedékelendő bányatérségek megközelítése és a tömedékelés elvégzése a mátraszentimrei akna és lejtősakna megnyitásával történik, így a bánya legalsó (+ 424 mBf) szintje (minden szint) az aknán keresztül elérhető. Emellett megtörténik az Altáró újranyitása, biztonságos közlekedésre történő alkalmassá tétele, azon célból, mert a mátraszentimrei üregek betömedékelése után ezen az útvonalon lehet biztosítani - drénrendszer útján - a bányában fakadó vizek szabad és ellenőrzött kifolyását. A mátraszentimrei térség fakadó vizei így a függőleges aknán átjutnak a mátraszentimrei harántba, majd az Altárón át a gyöngyösoroszi központi bányamezőbe, innen pedig víztisztítón keresztül a Toka patakba. 678