A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Pécs, 2006. július 5-6.)

4. szekció: BALNEOTECHNIKA AKTUÁLIS KÉRDÉSEI - Pap Vilmos: Vízgazdálkodás, környezetvédelem és energiagazálkodás a Büki Gyógyfürdőben

Környezetvédelem Vízgazdálkodási szempontból optimális üzemelést tesz lehetővé a víztároló medence rendszer. Hasznosítatlan hévíz lényegében ettől az időponttól már nem ömlik az élővízfolyásba, ugyanakkor a csúcsidőszak kiszolgálásában is megfelelő tartalékaink vannak. A saját ivóvizes kútjaink egyenletes üzemével a kutakból történő vízkitermelés is kiegyenlített, nem ismétlődhet meg az a gyakorlat, mely szerint a nagyobb természetes hozamú kutakból a kitermelés a szükségesnél intenzívebb. A gyógyfürdő medencéiben felhasznált hévízet és ivóvíz pótvizet az 1830 m hosszú hévízlevezető árok szállítja a befogadóba, mely a Répce 25+700 km-es szelvénye. Az árkot a hévízből kiváló ásványi sók miatt évente iszapolni kell, az iszap szemétlerakóba kerül. Ugyancsak szeméttelepre szállítják a vasiszap ülepítőben leülepedett iszapot. A devon és felső-pannon hévizes tároló hidraulikai paramétereinek meghatározására a kutak egymásra hatási vizsgálata ebben az évben megtörténik, az eredmények kiértékelésével. A térségre vonatkozó mélyföldtani, és archív geofizikai mérési szelvények feldolgozása alapján a terület részletes földtani modelljének elkészítése, a büki hévíz dinamikus utánpótlódási területének meghatározása. A vizsgálatok alapján összefoglaló értékelő jelentés készül a védendő területről, a védőterületet érintő korlátozásokról, a területhasználatokra vonatkozó javaslatok kidolgozása a 123/1997 sz. Korm. rendelet alapján. A fürdővendégek a jó idő beálltával a szabadtéri medencéket kedvelik jobban, a tűző napot lehetőleg elkerülik. A nagy lombozatú fák jelentősen mérséklik a Nap erős, égető hatását. A nap elleni védelem indokolta, hogy több nagy kapacitású gyógymedence fölé fix tetőt építsünk. Ezáltal a kapacitás kihasználtság a déli órákban is magas. Külön kell szólni a gyógyfürdő vendégkörének szél elleni védelméről. A Kisalföld déli részén rendszeres a széljárás, az uralkodó az észak-nyugati. Az ilyen hatás mérsékléséhez esztétikus fa-müanyag lemez kombinációjú térelválasztó falat építtettünk, a szél hűtőhatásának csökkentésével a medencék vízhőmérséklet tartását kevesebb hőenergiával tudjuk biztosítani. A gyógyfürdő parkterületének gyepszőnyege rendszeres ápolást és karbantartást igényel. A rekreációs park teljes területe (1,8 ha) öntözőhálózattal és automatikus öntözőfejekkel felszerelt, késő estétől reggelig időprogram alapján öntözik a területet és 7 - 10 naponként nyírják a füvet. A gyógyfürdő területe csak egyharmad részben (3,0 ha) kiépített öntöző hálózattal, a közeli jövőben tervezzük a medencék nagy igénybevételű környékének automatikus locsolását. A természetes környezet megóvása mindenek felett fontos. Bükfürdőn valamennyi fa több ütemben ültetett, a szántóföldből csak így alakulhatott ki egy szép faállományú nemzetközi hírű gyógyfürdő. Fenyők, tuják és lombhullatók egyaránt megtalálhatók a fürdőn, ez utóbbiak közül a különböző levélzetü tölgyek juharok, a platán és hársak a dominánsak. A gyógyfürdő egyes területeinek zajszintje is a szolgáltatási minőség része. 2001. augusztusában 42 ponton a nap folyamán három jellemző időpontban végeztek zajmérést megrendelésünkre. Öt év elteltével ismét ugyanazokon a pontokon méretünk majd, ezzel is ellenőrizni kívánjuk a beruházások hatását, a vendégek gyógyfürdői területi elhelyezkedésére a zajhatások csökkenésére vonatkozóan is. IRODALOM [1] SITH: Termálvízügy kartája 8. és 9. pontja [2] Aquaprofit Kft: Bükfürdő fejlesztési koncepciója 2005. [3] Horváth Lajos: Büki Gyógyfürdő üzemi vízminőségi kárelhárítás terve 2005. [4] VITUKI Hidrológiai Intézet: Bükfürdő hévízkútjaira vonatkozó hidrogeológiai védőidomok kijelölése 670