A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Pécs, 2006. július 5-6.)

3. szekció: KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSE – HELYI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Rosza Péter: Dombvidéki tározók összevont kockázati tényezője

Figyelő rendszer: Nincs kiépített monitoring rendszer. Fenntartás, állapot: - földmű és vasbeton: A gát állapotában szemmel észlelhető változás nem következett be. A gát koronán található aszfaltozott úttestben repedések láthatók, de ezek a repedések már hosszú ideje jelen vannak. Az alvízi oldalon található lépcsőnél, és korlátnál több helyen látható lassú mozgásra utaló jelenség. acélszerkezet, gépészeti berendezések: Az egyesített vasbeton műtárgyban a betonvas korróziójára utaló nyomok láthatók. A vízkivételi vezetékrendszerben különösebb meghibásodás nem tapasztalható, bár a 25 éves acélcsövek korróziója megfigyelhető. A 2005.04.18-ai árvíz az egyesített vasbeton műtárgy alját megrongálta, az árapasztó műtárgy és a kezelő tér közötti vasbeton falat a fenékleürítő tolózárnál, egy 3 x 7méteres részen tönkretette. így jelenleg a tározó vizének fenékleürítőn történő elvezetése nem megoldott. Feliszapolódás: A töltéstestben lévő szivárgás mennyisége elfogadható, az átszivárgó víz tiszta. Deformáció, süllyedés, elmozdulás, rézsümozgás: A gát mozgását az építés óta a VITUKI mérte hosszú időn keresztül, majd a méréseket a GEOFOR cég folytatta. Az utolsó méréssorozat 1993-ban volt. Jelentős elmozdulásokat nem tapasztaltak. Feliszapolódás: A tározó feliszapolódását kb. 1993-94 évben mérték utoljára. Az 1999-es árvíz utáni mélységi felmérésénél a mintavevők tapasztalták, hogy az iszap szint kb. 2 méterrel emelkedett meg az árvíz előttihez képest. Alvízi erózió: A 2005. április 18-ai árvíz az alvízi mederben a 3. bukó alatti burkolt medret két helyen megrongálta. Az alvízi terület népsűrűsége: A veszélyeztetett települések közül Pásztó 10 500 lakosú, Szurdokpüspöki és Jobbágyi 22002200 lakossal bírnak. (Hasznos és Máriatanya közigazgatásilag Pásztóhoz tartoznak.) 20 000 fő feletti település egyedül Hatvan, de az már a betöltésezett szakaszon található, ahol a tározó hatása már elenyészik. Gazdasági fejlettség: Viszonylag kis jelentőségű üzemek jellemzőek, bár a tározónál található ÉRV vízkivételi mű jelentősebbnek mondható. Pásztó városában van. több nagyobb üzem, mely esetleg veszélyeztetett lehet. Földhasználat: elsősorban szántómüvelés. 595