A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Pécs, 2006. július 5-6.)

3. szekció: KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSE – HELYI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Rosza Péter: Dombvidéki tározók összevont kockázati tényezője

Várható folyószabályozási károk: Az alvízi medrekben jelentős mederelfajulás, a burkolt meder részleges vagy teljes megszűnése, megsemmisülése várható, és a lerakott uszadék és hordalék környezeti kára lenne jelentős. Amennyiben a hidak közül valamelyik leszakad, úgy környezetében új meder kialakulása várható. Kaszkádrendszer hatás A Mátraverebélyi-tározó „zöld^tározó lévén a felette lévő két, nem egy ágon lévő tározóból származó vizet meg tudja fogni kapacitásának megfelelő mennyiségig. így gyakorlatilag csak abban az esetben léphet fel kaszkádrendszer hatás, amennyiben a tározó már feltöltött állapotban van, és erre jön rá az egyik, vagy mindkét tározó szakadásos árhulláma. Ennek valószínűsége azonban minimális, még akkor is, ha csapadékos nyári időszakban viszonylag rövid idő alatt több jelentős árhullám is levonulhat a vízgyűjtőn. Figyelő-riasztó rendszer A völgyzárógátak a kiegészítő töltéseikkel együtt elsőrendű árvízvédelmi szakaszok: 02.12 sz. védelmi szakasz: Mátraverebélyi-tározó, 02.13 sz.: Maconkai-tározó, 02.14 sz.: Tarján-patakitározó. A VÍZIG vízkár-elhárítási szervezetének beosztása szerint szakaszvédelem-vezető és helyettese látják el a védekezés-irányítási munkákat. Minden tározónál egy állandó tározóőr teljesít szolgálatot, kinek helyettese és segédőre is van. A figyelő-riasztó rendszer folyamatosan működik, rendszeres gyakorlatozással. A gyakorlatok és az éles helyzetek során is megállapítható volt, hogy a védekezési összehangoltság, a döntéshozatal és annak végrehajtása megfelelő sebességgel történt. Menekítési tervek az érintett önkormányzatoknál megtekinthetőek. Árvízvédelmen kívüli egyéb hasznosítási célok: A Maconkai-tározó másodlagos hasznosítása az ivóvízellátás. A Nagybátonyi Vízmű talajvízdúsításos kitermeléséhez biztosít vízmennyiséget. Harmadlagos hasznosításként jelentős horgászparadicsom, a Bátonyterenyei Horgász Egyesület kezelésében. A Tarján-pataki-tározó elsődlegesen árvízcsúcscsökkentő „zöld"tározónak épült volna meg, de a Tarjáni-medence ipari szennyvizeinek az ülepítése céljából állandó tározóként funkcionál. A Salgótarjánból érkező szennyvíz 10 napos ülepítéséhez szükséges vízmennyiség lett az üzemi térfogat. A rendszerváltás után az ipari üzemek bezárásával a kibocsátott szennyvíz mennyisége jelentősen csökkent, a város szennyvíztisztító telepének átépítése is befejeződött, így a tározó vízminőség-javító funkciója gyakorlatilag megszűnt. Problémát okoz a tározóban felhalmozódott iszap, mely nehézfémmel is szennyezett. Mátraverebély: „zöld"tározó, nincs másodlagos hasznosítás. Hasznosi-tározó A gát szelvénye: Kövicses-patak 8+200 fkm, vízgyűjtő területe: 36,0 km

2 Hatásterület: A tározó árvízcsúcscsökkentő hatása a Kövicses-patakon és még a Zagyván is érvényesül. A töltésezett szakaszig (Jobbágyi közúti híd) jelentősen, az alatt pedig, ugyan kisebb mértékben. 593