A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Pécs, 2006. július 5-6.)

3. szekció: KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSE – HELYI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Balla Gábor: Vizenyős területek kataszterén alapuló vizes élőhely rehabilitáció

hiányában a környezetvédelmi szempontok nem minden esetben állnak a termelési tevékenység fókuszpontjában. Az önkormányzatok anyagi forrásainak szűkössége nem mindenhol teszi lehetővé a termőterületek átalakítását, ill. nem mindenhol megoldható az új termelési szerkezet támogatása. Az újonnan alakult vállalkozások jelentős része hosszú távra tervezte működését, ők nem szívesen alakítanák át termelési szerkezetüket, az új megoldások érdekében. A tulajdonviszonyok továbbra is rendezetlenek. Sok esetben ahol a tulajdonos bérbeadja a területét nem szívesen mondana le a nagyobb jövedelemről a természeti értékek védelme érdekében, ahol a terület tulajdonosa és a gazdálkodó azonos ott megfelelő támogatási rendszer kialakítása okozhat problémát. A mezőgazdasági termékeket jó áron értékesíteni, az érdekérvényesítési tevékenységet hatékonyan végezni nehéz. A jobb megélhetés érdekében sokan ingáznak a munkahelyük és a lakhelyük között ezért nem kötődnek annyira a településekhez, így a növekvő idegenforgalom és turizmus hasznát nem tudják élvezni. A gazdaságföldrajzi előnyök jelenleg is kihasználatlanok. A kistérségben több helyen kevés a szálláshely és a vendégfogadásban való járatlanság, tapasztalatlanság nehezíti az alkalmazkodást, ill. a megváltozó területhasználatból adódó előnyök kihasználását. Nehezíti a természetközeli gazdálkodás terjesztését a csatornázás hiánya, vagy nem kellő kiépítettsége, hiszen a nem megfelelően kezelt szennyvíz veszélyeztetheti a víztől függő ökoszisztémákat. A hulladéklerakó helyek hiánya és szakszerűtlen kezelése, az illegális lerakók, hasonló veszélyt jelenthetnek. Lehetőségek Az új területhasználati struktúra lehetőséget teremt a települések közötti összefogás a kohézió, a fejlesztési és egyéb célok megvalósítására, az eddig kiaknázatlan vagy részben kiaknázott természeti kincsek feltárása (termálhő, tőzeg, korszerű mezőgazdaság, zöldség- és gyümölcstermesztés, biokultúra, feldolgozás, turizmus, borturizmus stb.) és térség-fejlesztő erővé formálására. Jobban kihasználhatóvá válnak a gazdaságföldrajzi előnyök, a vadászturizmusban rejlő lehetőségek jobb kihasználása, lovas turizmus fejlesztése, kapcsolódás a főbb útvonalakhoz (lovas utak, lóvasút). A rendelkezésre álló szabad munkaerő foglalkoztatására nyílhat lehetőség, térségi szemlélet erősítése, valamennyi fejlesztés mérlegelése. A döntés során ezen prioritások is beépíthetők a megoldáskeresés folyamatába. Komplex és integrált térség-fejlesztési lehetőségek nyílnak meg. A kedvező természeti adottságok és a jó környezeti állapot miatt a mezőgazdaság megújulásának lehetőségét jelenti. Ennek további hatása van a védett vizes élőhelyek megőrzésében, vegyi anyagok szakszerűtlen használatának visszaszorításában. Ugyanakkor a turizmus és idegenforgalom számára a táj és speciális termékei vonzerőt jelenthetnek. Komplex vidékfejlesztésre nyílik lehetőség, mely figyelembe veszi a víztől függő ökoszisztémák igényeit és kiaknázza a bennük rejlő lehetőségeket. Speciális mezőgazdasági termékek előállítása (gyógynövények, vetőmag) a mezőgazdaság megújulásával, olyan termékek előállítása (gyógynövények, vetőmag) a mezőgazdaság megújulásával, olyan tájgazdálkodás kialakulását szolgálja, ami talaj-, víz- és környezetvédelmi célokat is szolgál. Kialakul a tradicionális turizmus mellett az alternatív turizmus meghonosításának a lehetősége. Jobban kiaknázhatóvá válnak a megújuló erőforrások, a termőtalaj megőrzését célzó növénytermesztés mellett az erdőterületekkel is ilyen értelemben kell számolni, nem csak az évi hozadék és kitermelés egyensúlya miatt, hanem környezetvédelmi és turisztikai 476