A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Pécs, 2006. július 5-6.)

3. szekció: KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSE – HELYI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Márk László–Sindler Csaba–Tálos Andrea: Ős-Dráva program, víz az Ormánság fellendítéséért

A Würm után szerkezeti mozgások következtében a Dráva elhagyta a korábbi folyásirányt és átkerült a jelenlegi nyomvonalra. A folyó a terület egészének vízbefogadójaként meghatározza a felszíni vizek elvezetésének feltételeit (gravitációs, szivattyús), valamint hatással van a felszín alatti vizek alakulására is (oldalirányú szivárgás). A Dráva érintett szakaszán jelentős folyamszabályozási munkák nem történtek, az árvízvédelmi töltés építése viszont már a XVII. században megkezdődött és az 1800-as évek elején a térségben már többé-kevésbé összefüggő gátrendszer húzódott. A térséget közvetlenül érintő töltésszakasz 1972-1976 és 1984-1989 között épült ki a magyar oldalon az eddig mért legnagyobb vízszint fölött 100-120 cm magassággal. A folyó osztrák, szlovén és horvát szakaszán a század elejétől vízierőművek sokasága épült, amelyek a folyó éves vízjárását kiegyenlítettebbé tették, ugyanakkor 1,0-1,5 m-es napi vízszintingadozást okoznak. A terület nyugati és déli, közel sík területrésze belvízöblözet, vagyis magas Dráva vízállásnál a területre hulló, illetve oda folyó csapadékvizek csak szivattyúval juttathatók a Drávába. A belvízrendszer főbefogadója a Korcsina csatorna, amely állami főmű, ezért a szükségessé váló szivattyús átemelés is állami feladat, amit a Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (KÖVIZIG) mobil átemelőszivattyúk telepítésével old meg. A belvízöblözet főbefogadójához a Korcsina csatornához, amely jórészt KÖVIZIG kezelésű, lényegében az egykori morotvák vonulatait követve további vízelvezető csatornák, árkok csatlakoznak. A Korcsina öblözetben a csapadékvíz-elvezető rendszer működése alapvetően gravitációs, a szivattyús átemelés szükségességének valószínűsége kicsi, hiszen a Dráva és az öblözet vízjárási viszonyainak csak nagyon kedvezőtlen egybeesése mellett van rá szükség. Ezt támasztják alá az eddigi tapasztalatok is. A kiépült vízelvezető rendszer a terület csapadékvizeinek elvezetésén túl, a települések belterületeinek vízelvezetéséhez is biztosítja (többé-kevésbé) a befogadói feltételeket. Az árokhálózat jelentős része azonban nincs megfelelően karban tartva. Vízrendezések - 1950-ig megtörtént a Fekete víz és a Pécsi víz rendezése, azok vízszállítóképessége jelenleg is megfelelő. A Fekete víz a Pécsi víz betorkollásáig depóniával rendelkezik. - 1960-tól meliorációs beavatkozások történtek. - 1981-1992 között térségi komplex melioráció folyt. A vízrendezési munkák helyenként egyoldalú lecsapolással jártak, amelyek célja a vízjárta területek (mocsár) müvelésbe vonása volt. A munkálatok következtében előálló talajvízszín süllyedések a termő- és erdőterületek károsodásához vezettek. Az a köztes állapot állt elő, hogy a lecsapolt területek az árkok elhanyagoltsága miatt művelés szempontjából csökkent értékűek, ugyanakkor az ősi „vizes" jellegüket is elveszítették. Felszíni vizek mezőgazdasági hasznosíthatósága Dráva A folyó vízminősége mezőgazdasági vízhasznosításra alkalmas, szabad vízkészlet - a lehetséges igényeket figyelembe véve - gyakorlatilag korlátlan. A folyó sokéves középvízhozama Drávaszabolcsnál 546 mVs. A folyó fenékvonala az érintett szakaszon mélyülő jellegű. 572