A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Pécs, 2006. július 5-6.)

1. szekció: VÍZ KERETIRÁNYELV ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS - VÍZ KERETIRÁNYELV - László Balázs–Szilágyi Ferenc–Szilágyi Eszter–Heltai György: Kisvízfolyások EU VKI-nak megfelelő fizikai–kémiai felügyeleti monitoringrendszerének alapozó vizsgálata

A másik lehetőség az átlagminta vétele, mely az adott komponens térbeli változatosságának figyelembe vételét szolgálja. Ennek során a víztest megfelelő számú pontján veszünk mintát, majd a részmintákból átlagmintát képezünk, és csupán ezt az átlagmintát analizáljuk. A mintavételi költségek ugyan ebben az esetben sem csökkennek, de a laborköltségeken jelentős megtakarítás érhető el. A harmadik lehetőség az azonos típusba eső, hasonló emberi hatásokkal terhelt állapotban levő víztestek összevonása, és az összevont víztestek közül csak az egyik monitorozása (CIS WG 2.7 2002). Ennek alkalmazása előtt azonban meg kell vizsgálni, hogy az azonos típusba tartozó, és hasonló emberi hatásokkal terhelt víztestek egymáshoz viszonyított változékonysága milyen mértékű. Ha ez a változatosság nagy, a módszer nem, vagy korlátozottan alkalmazható. Természetesen az előbb vázolt három költségcsökkentési eljárást együttesen is lehet alkalmazni. A reprezentatív mintavétel megoldható automata mintavevők használatával, melyek időbeni pontminták, vagy átlagminták vételére egyaránt alkalmasak. Az eszközök költségesek, őrzésük nehezen megoldható, ezért csak célvizsgálatok esetén javasolhatók. További (elméleti) lehetőség a vízminőségi monitorok alkalmazása, melyek egyes minőségi elemek folyamatos mérésére alkalmasak, azonban ezek telepítése és működtetése drága, ezért csak nagyobb tavakon és folyókon célszerű a működtetésük. Ujabban a légi és űr távérzékelés használhatóságát is vizsgálják nagyobb vízfelületek állapotának jellemzésében. E módszernek számos előnye és korlátja van, melyeket CHEN ET AL. (2004) munkája elemez. A monitorozás tervezése során célszerű figyelembe venni a víztestről már eleve rendelkezésre álló vízminőségi információt, ez további költségcsökkentést jelenthet. Amennyiben egy víztest várhatóan kiváló osztályú, elképzelhető, hogy 10%-nál nagyobb összes relatív hiba is megengedhető. E megoldás esetén ugyan nőhet a téves osztályba sorolás valószínűsége (például kiváló helyett csak jó osztályba), de ez a fajta tévedés a VKI szempontjából még tolerálható, mivel a „jó" állapot önmagában megfelel a VKI célkitűzésének. 4. Következtetések Az eredmények alapján az alábbi következtetéseket vonhatók le: - A VKI az osztályzás során 90%-os megbízhatósági szintet javasol. Ötosztályos skála, valamint azonos osztályszélességek esetén egy osztály szélessége EQR = 0,2, azaz 20%. Ezért a téves osztályba sorolás elkerülése érdekében a megengedhető összes relatív hiba maximális értékét ±10%-ban javasoljuk meghatározni. A Nagy-patak és mellékvízfolyásai fiziko-kémiai és kémiai minőségi elemeinek értékei jelentős térbeni változékonyságot mutatnak, annak ellenére, hogy direkt szennyező hatás nem befolyásolja az állapotot. Az egyes minőségi elemek változékonysága nagymértékben eltérhet egymástól. A térbeni változékonyság miatt a patakon egyetlen mintavételi pont nem elegendő a fiziko-kémiai és kémiai állapot kellő megbízhatóságú jellemzéséhez. A szükséges mintavételi helyek száma komponensenként eltérő. Az időbeni változékonyság mértéke a Nagy-patakon a viszonylag ritka (havi gyakoriságú) mérések miatt nem elemezhető a térbeni változások vizsgálata során alkalmazott statisztikai módszerekkel, de a havi adatok is jelentős időbeni változásokat mutatnak a fizikokémiai és kémiai minőségi elemek értékeiben. Annyi azonban valószínűsíthető, hogy a VKI szerinti szezonális mintavétel nem jellemzi kellőképpen a patak éves állapotát. Irodalmi adatok alapján folyókban a minőségi elemek időbeni változékonysága eltérő. A válto63