A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Pécs, 2006. július 5-6.)

1. szekció: VÍZ KERETIRÁNYELV ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS - VÍZ KERETIRÁNYELV - László Balázs–Szilágyi Ferenc–Szilágyi Eszter–Heltai György: Kisvízfolyások EU VKI-nak megfelelő fizikai–kémiai felügyeleti monitoringrendszerének alapozó vizsgálata

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 Mintaszám 5. ábra. Relatív hiba változása a mintavételi helyek számának függvényében, 90%-os megbízhatósági szinten Az eredmények arra utalnak, hogy egyetlen mintavételi ponttal a minőségi elemek többsége esetében nem jellemezhető a patak. Kérdés, hogy hány mintavételi pontra van szükség a patakon? Megvizsgáltuk, hogy 90%-megbizhatósági szinten egyre növekvő számú mintavételi pont mellett hogyan alakul a relatív hiba (5. ábra). Az eredmények szerint a pontok számának növekedésével a relatív hiba értéke fokozatosan csökken, azonban az egyes minőségi elemektől függően eltérő mértékben. Például kalcium-ion esetén már két pont is elegendő, a lúgosság és a vezetőképesség esetén hat pontra van szükség, míg klorid esetén tízre. A várakozásoknak megfelelően megállapítottuk, hogy a különböző minőségi elemek területi változékonysága eltérő, ezért jellemzésükhöz eltérő számú mintavételi pontra van szükség. A térbeli vizsgálataink szerint a Csórréti-tározó horizontális irányban homogén, elegendő egyetlen ponton mintázni. Ugyanakkor a Csórréti-tározó mély, rétegzett tó, a rétegződes időszakában az epi- és hipolimnion vízminősége jelentősen különbözik, ezért az epi- és a hipolimnionból is mintát kell venni. Relatív hiba és mintaszám - Oldott oxigén - Vezkép -pH - KOIps Lúgosság - Kálcium Magnézium -Kálium - Klorid - Szulfát Időbeni változatosság A víztestek változékonyságának időbeni követésére a VKI minimálisan szezonális mintázást ír elő a fiziko-kémiai és kémiai minőségi elemekre vonatkozóan (WFD 2000). A Tiszán és a Zalán elvégzett, időben nagy gyakoriságú, mérések eredményeinek statisztikai elemzése azt mutatta, hogy a víztestek időbeni változékonysága nagy, ezért a szezonális gyakoriságú mintavételezés az éves jellemző állapotot csak a megengedettnél nagyobb hibával jellemzi a legtöbb komponens esetében. A szükséges mintavételi gyakoriság a változékonyabb minőségi elemek esetében minimum kétheti (SZABÓ ET AL. 2005, SZILÁGYI ET AL. 2005). A Nagy-patakon nem történt olyan időben sűrített mintavétel, mely az adatok statisztikai elemzésére, és a komponensenkénti éves mintaszám megállapítására alkalmas lenne. Havi gyakoriságú mérések történtek 2003. óta, amely a feltehetően szükséges időbeni gyakorisággal összemérhető lépték. E mérések eredményei alapján tehát nem állapítható meg a mérések időbeni gyakorisága. 61