A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Pécs, 2006. július 5-6.)

1. szekció: VÍZ KERETIRÁNYELV ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS - VÍZ KERETIRÁNYELV - László Balázs–Szilágyi Ferenc–Szilágyi Eszter–Heltai György: Kisvízfolyások EU VKI-nak megfelelő fizikai–kémiai felügyeleti monitoringrendszerének alapozó vizsgálata

KISVÍZFOLYÁSOK VÍZ KERETIRÁNYELVNEK MEGFELELŐ MONITOROZÓ RENDSZERÉNEK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA FIZIKO-KÉMIAI ÉS KÉMIAI MINŐSÉGI ELEMEKRE LÁSZLÓ BALÁZS

1, SZILÁGYI FERENC

1, SZILÁGYI ESZTER

1, HELTAI GYÖRGY

2 1 - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék, 2 - Szent István Egyetem, Kémiai és Biokémiai Tanszék 1. Bevezetés Az Európai Unió 60/2000/EK számú Víz keretirányelve (VKI) jelentősen átformálja vízgazdálkodásunkat. A VKI bevezetése több évig tartó folyamat, melynek során számos részfeladatot kell megoldani, Jelenleg az egyik legsürgősebb feladatunk a VKI előírásainak megfelelő háromszintű monitorozó rendszer (feltáró, vizsgálati és operatív monitorozás) kidolgozása és üzembe helyezése 2006. végére (WFD 2000). A feltáró (surveillance) monitorozást a 2.500 km

:-nél nagyobb vízgyűjtőjű területek hosszú távú állapotváltozásának vizsgálatára kötelező alkalmazni. Ezt hatévenként egy éven át kell működtetni megfelelő éven belüli gyakorisággal, és valamennyi minőségi elemre kiterjedően. Amennyiben a víztest állapota nem éri el a jó állapotot, vagy a jó állapot elérése érdekében már történtek intézkedések, operatív (operational) monitorozást kell alkalmazni. A méréseket csak azokra a minőségi elemekre kell kiterjeszteni, amelyekről tudható, hogy a kockázatosság okára érzékenyek. E vizsgálatokat olyan gyakorisággal kell elvégezni, amely alkalmas a megfelelő megbízhatóságú következtetések levonására. Amely víztest esetében az állapotromlás oka ismeretlen, vizsgálati (investigative) monitorozást kell működtetni. Általánosan elmondható, hogy minél kevésbé engedhető meg víztest téves minőségi osztályba sorolása, annál több megfigyelő helyre/megfigyelésre (és így pénz ráfordításokra) lesz szükség a víztest állapotának meghatározásához. Célszerű, hogy mérlegeléssel keressük meg az egyensúlyt a monitorozási költségek és az állapot hibás besorolásának kockázata között. Az állapot hibás osztályozása azt eredményezheti, hogy az állapotjavítására irányuló intézkedések hatástalanok és céltalanok lesznek. A javító intézkedések költségei nagyságrendekkel magasabbak, mint a monitorozási költségek. Tehát azokra a többletköltségekre, amelyeket a hibás állapotosztályozás kockázatának csökkentése érdekében kell rááldozni a monitorozásra, befektetésnek kell tekinteni a nagy költségű javító intézkedésekről hozandó döntések megalapozásához szükséges információ megbízhatóságába (CIS WG 2.7. 2002). A VKI egyik lényeges eltérése a korábbi monitorozó rendszerünkhöz képest, hogy a VKIban nem egy adott mintavételi helyről, hanem a víztest egészéről kell információt szereznünk, meg kell adnunk a víztest jellemző állapotát, sőt az állapot számszerű megbízhatóságát is (DWORAK ET AL. 2005, ALLAN ET AL. 2006). Ezek az előírások új feltételeket jelentenek a monitorozó rendszerre nézve. Hazánkban a jelenlegi monitorozó rendszerből a kisvízfolyásokra alig származik adat, jóllehet több száz ilyen víztestünk van. Ezeknek a víztesteknek a vizsgálatát a VKI előírásainak megfelelően kell kezelnünk. Az egyes fiziko-kémiai és kémiai minőségi elemek értékei térben és időben jelentős változékonyságot mutathatnak. A térbeli változásokat a víztest mozaikossága, a víztestet érő hidromorfológiai hatások, a pontszerű és diffúz terhelések hatása, valamint a vízben lejátszódó biológiai, kémiai folyamatok együttesen okozzák. Az egyes minőségi elemek időbeli változékonysága elsősorban a biológiai folyamatok szezonális illetve napszakos változásra 54