A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Pécs, 2006. július 5-6.)

1. szekció: VÍZ KERETIRÁNYELV ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS - VÍZ KERETIRÁNYELV - Kruppiné Fekete Ilona–Halász Gábor–Szlepák Emőke–Szilágyi Eszter–Zagyva Andrea–Csányi Béla–Heltai György: Előtanulmányok mérsékelten terhelt vidéki és erősen szennyezett városi vízgyűjtő területek felügyeleti monitoringjának tervezéséhez

ELŐTANULMÁNYOK MÉRSÉKELTEN TERHELT VIDÉKI ÉS ERŐSEN SZENNYEZETT VÁROSI VÍZGYŰJTŐ TERÜLETEK FELÜGYELETI MONITORINGJÁNAK TERVEZÉSÉHEZ KRUPPINÉ FEKETE ILONA, HALÁSZ GÁBOR, SZLEPÁK EMŐKE, SZILÁGYI ESZTER, ZAGYVA ANDREA, CSÁNYI BÉLA, HELTAI GYÖRGY SZIE Kémiai és Biokémiai Tsz. Kulcsszavak: vízminőség, monitoring, variabilitás, antropogén terhelés 1. Bevezetés Az EU Víz Keretirányelvet (VKI) 2000-ben fogadta el az Európai Parlament és a Tanács. A VKI előírja, hogy 2015-re valamennyi víztesten • (ahol ez lehetséges) megvalósuljon a fenntarthatóan jó ökológiai állapot. A VKI megvalósítása háromszintű monitoring rendszeren nyugszik.' Ennek kulcsfontosságú lépcsője a felügyeleti (surveillance) monitorozás, melynek feladata az emberi tevékenység okozta hosszú távú változások becslése. Mivel a VKI nem ír elő pontos szabályozást ezen a területen, minden tagországnak feladata a saját törvényalkotás és gyakorlat illesztése a keretirányelvekhez. A magyarországi víztestek többsége kis vízgyűjtő területeken definiálható, ezek jellemzésére azonban nem áll rendelkezésre elegendő információ. Jelen tanulmányunk része annak a projektnek, amelynek célja módszertani ajánlások kidolgozása kis vízgyűjtő területek felügyeleti monitorozásához. A monitoring hálózathoz három olyan, eltérő szintű emberi tevékenységgel terhelt mintaterületet választottunk, amelyekről korábbi vizsgálatok már sok hasznos információt szolgáltattak.

2'

3,

4'

5 A projekt alapelveit László és mtsai

4 kapcsolódó tanulmánya részletesen tárgyalja. A megválaszolandó kérdések mindhárom mintaterület esetében azonosak voltak. Az első kérdés a jelenlegi ökológiai állapottal kapcsolatba hozható antropogén terhelés mértéke. Ennek tisztázására átfogó feltáró monitorozás történt, melynek keretében hidrológiai, biológiai és fiziko-kémiai vizsgálatokat végeztünk. A második kérdés annak a szükséges térbeli és időbeli mintavételi gyakoriságnak a meghatározása, ami megfelel a VKI által megkövetelt osztályozás megbízhatósági követelményeinek. Ezeken felül célul tüztük ki minden egyes mintaterületen a rájuk jellemző tipikus hatások és problémák felderítését. Jelen tanulmányunk áttekintést ad a Galga és a Rákos-patak, mint mérsékelten terhelt vidéki ill. erősen terhelt városi jellegű vízgyűjtő területen található kis vízfolyások monitorozása során szerzett tapasztalatokról. 2. Anyag és módszer Mintaterületek és mintavételi helyek a) A Galga vízgyűjtője (1. ábra) A Galga Észak-Magyarországon található, vízgyűjtő területe 568 km

2. A vízgyűjtő átlagos szélessége 10 km, legmagasabb pontja 545 m. A patak Becske térségében ered, Jászfényszarunál torkollik a Zagyvába, amely később a Tiszába ömlik. Három víztestet határoztunk meg. Az első a forrástól a Becskei-patak betorkollásáig tart, a második Becskétől az aszódi szennyvíztisztítóig terjed, végül a harmadik a tisztítóműtől a torkolatig.' A felszín változatos, 43