A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Pécs, 2006. július 5-6.)

1. szekció: VÍZ KERETIRÁNYELV ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS - VÍZ KERETIRÁNYELV - Dr. Konecsny Károly–Dr. László Ferenc–Liebe Pál: Vizsgálatok a magyarországi állandó és időszakos vízfolyás szakaszokkal kapcsolatban

kell vizsgálni (a természeti adottságokra vonatkozóan legalább egy éves megfigyelési időszak szükséges, ha az közel átlagos viszonyokat tükröz): a tisztított szennyvíz bevezetés vízhozamának meghatározása (maximum, átlag, minimum), az időszakos vagy állandó jelleg meghatározása a bevezetés szelvényében (az előző fejezetekben ismertetett térkép és a hozzátartozó adatállomány alapján, amely a jelleget vízfolyás-szegmensenként határozza meg), - a száraz időszak tartama, - a lefolyás becslése a száraz időszakon kívül (maximum, átlag, minimum), a tisztított szennyvíz mederben történő elszivárgási hosszának becslése száraz időszakban a meder-, illetve a meder menti földtani felépítés, valamint a talajvízszintek figyelembevételével, a száraz időszakban beszivárgó víz mennyiségének meghatározása, figyelembe véve a párolgást is, az állandó vízfolyással jellemzett időszakban beszivárgó víz mennyiségének meghatározása, a két mennyiség arányának meghatározása, feltételezve, hogy a keveredés a beszivárgási szakasz mentén egy becsülhető méretű felszín alatti elkeveredési idomon belül megtörténik egy-két éven belül, a száraz időszakban, valamint a lefolyással jellemezhető időszakban történő beszivárgás felszín alatti elkeveredési idomának becslése (a szélességét és mélységét a vízföldtani viszonyok általában megszabják, egyes esetekben a szivárgáshidraulikai és hidraulikai peremfeltételeket figyelembe véve modellezni szükséges), a továbbszivárgó víz által 50 éven belül elérhető felszín alatti vízbázisok felmérése. A vízminőségre vonatkozóan a tervezés során a következőket kell vizsgálni (a természetes állapotra vonatkozóan szintén legalább egy éves megfigyelés célszerű nagy-, közép- és kisvízi állapotban): - a tisztított szennyvíz minősége, kémiai összetétele (tervezői becslés, különös tekintettel a felszín alatti víz szempontjából veszélyes és mérgező anyagokra, illetve ezekre előírt szennyezettségi határértékek betartásával meghatározott kibocsátási határértékekre), - a száraz időszakban történő koncentráció növekedés, figyelembe véve a párolgást, - a szelvénybe érkező felszíni víz minősége, kémiai összetétel a bevezetés szelvénye felett nagy-, közép- és kisvízi állapotban, kémiai elemzés a felszíni vizekre előírt és a felszín alatti vizek szennyezettségére vonatkozóan vizsgálandó komponensekre, az elszivárgási hosszon belül a meder menti talajvíz kémiai összetétele (Vízmintavétel talajvíz-minőség észlelő kutakból három alkalommal a felszíni víz mintázásával összhangban, elemzés a felszín alatti vizek szennyezettségére vonatkozóan vizsgálandó komponensekre. A kutak közül legalább egy a bevezetés helye alatt, a felszíni elkeveredési távolságon túl közvetlenül a parton, a talajvízszint alatt 1 m mélységben észlelő, egy pedig az elkeveredési idom alatti mélységben észlelő legyen), a várható talajvíz-minőség becslése a tisztított szennyvíz beszivárgása, a párolgás okozta koncentráció növekedés, majd a csapadékos időszakban a hígító beszivárgással történő keveredés után, - ha az egyes mikroszennyezők kiszürődése a finomszemü mederanyagban bizonyítható, akkor ezt a továbbszivárgó talajvíz koncentrációjának becslésénél figyelembe lehet venni (ebben az esetben a későbbi monitoring során a mederanyagból történő időszakos mintavétel és elemzés szükséges, hogy a veszélyes és mérgező anyagok koncentráció dúsulását megfigyelhessük). 39