A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Pécs, 2006. július 5-6.)

1. szekció: VÍZ KERETIRÁNYELV ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS - VÍZ KERETIRÁNYELV - Dr. Konecsny Károly–Dr. László Ferenc–Liebe Pál: Vizsgálatok a magyarországi állandó és időszakos vízfolyás szakaszokkal kapcsolatban

Ezt követően a vízfolyás szegmensek jellegének pontosítása érdekében - a VITUKI által megadott útmutatónak megfelelően - a helyi ismeretekkel rendelkező KÖVIZIG szakemberek az átadott adatállományt átnézték és ahol szükségesnek vélték módosították a besorolást. A munka elvégzésekor a következő fő szempontokat kellett figyelembe vegyék: Az állandó kisvízfolyásoknál lényeges, hogy a legszárazabb időszakban is legyen a vízfolyásnak zérusnál nagyobb vízhozama; A belvízcsatornákat alapvetően időszakos jellegűnek kellett minősíteni, de kivételesen ott, ahol ezek már kvázi természetes táplálással, vízjárással rendelkező vízfolyásként működnek (pl. Lónyay-főcsatorna) és folyamatosan szállítanak vizet, állandó kategóriába lehetett sorolni; Amennyiben vannak ismeretek a társulati-, önkormányzati-, magántulajdonú, illetve kezelésű vízfolyásszakaszokról, azokat is jegyzékbe kellett venni; Az állandó vízfolyás megjelölés vízhozam mérésekre, vagy biztos tapasztalatra támaszkodhatott (ha még nem volt elég ismeret, de valószínűsíthető volt az állandó jelleg, akkor ezt külön kellett jelölni). Ahol volt mért idősor, ott az 1980-2000 időszakot, illetve a rendkívül aszályos 2003 évet kértük figyelembe venni; Külön kellett megjelölni, ha a vízfolyás állandó jellegét használt víz bevezetése okozza; A valószínűleg állandó, de még vizsgálandó szakaszok megjelölése szegmensenként történt; A munkához az EU felszíni víztest kijelölés alapját is képező, vízhálózat-szegmens térképet kellett használják. A vonatkozó térkép attribútum táblájához új oszlopok (mezők) kerültek illesztésre: 1. oszlop (vfJelleg): állandó (1), állandó, de csak a mesterséges vízbevezetés miatt (2), időszakos (3), időszakos, mesterséges hatás következtében (4). 2. oszlop (Q info): mért vízhozam adatok alapján (1), tapasztalat alapján (2), nincs ismeret, de részletesebb hidrológiai vizsgálatra érdemes (3), nincs ismeret, további vizsgálatra nem érdemes (4) A KÖVIZIG működési területére vonatkozó vízfolyás szegmensek központi térképszerverröl való letöltését követően a megadott kódok felhasználásával kellett megjelölni a vízfolyás jellegét, illetve a megadott információ eredetét. A KÖVIZIG-ek működési területenként összeállított anyaga visszakerült a VITUKI-ba, ahol megjelölték azokat a vízfolyás szakaszokat, amelyek a 219/2004 Kormányrendeletnek megfelelően kiemelten érzékeny felszínalatti vízminőségvédelmi területekre esnek, és ahova tilos tisztított szennyvizet beereszteni. Innen egy elsődleges rendszerezést, ellenőrzést követően a Micromap Bt. vette át az adatállományt, ahol a vízfolyás szegmensek attribútum táblázata - a VIKAR program fejlesztésének megfelelő elvárások kielégítése érdekében - további, mintegy 1500 szegmenssel lett kiegészítve. Mivel egyrészt a VITUKI által első lépésben elkészített vízfolyás szegmens jellegek és a KÖVIZIG-ek által megjelölt jelleg között több esetben eltérés, volt ezekről újbóli egyértelmű véleményalkotást kellett adniuk. Másrészt új szegmensekkel lett kiegészítve az adatállomány, melyekre vonatkozóan meg kellett határozni a vízfolyás jelleget. Ezt a munkafázist követően lett véglegesítve a felszíni vízfolyások szegmenseire vonatkozó országosan összesített attribútum táblázat és térkép. 2.3 Az elvégzett vizsgálatok eredménye A magyarországi felszíni vízfolyások sokévi minimális vízhozamára vonatkozó adatokat egy korábbi vizsgálat (VITUKI 2003) során kisvízfolyásokra kigyűjtött sokévi vízhozam jellemzők 32