A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Pécs, 2006. július 5-6.)

2. szekció: A VÍZIKÖZMŰVEK HELYZETE - CSATORNÁZÁS ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS - Scheffer Renáta–Thury Péter–Kárpáti Árpád: Aerob szennyvíztisztítási iszapgranulációval

Mikrorganizmusok elhelyezkedése a granulátumon belül A vizsgálatok alapján az ammónium-oxidáló baktérium, a Nitrosomonas spp. általában a granulátum belsejében 70-100 |j.m-es mélységben található, a granulátum járatokat és pórusokat tartalmaz, amelyek akár 900 (xm-es mélységbe benyúlhatnak. Ezek a csatornák és pórusok elősegítik az oxigén és a tápanyag bejutását a granulátum belsejébe, valamint a bomlástermékek kijutását azokból. Az anaerob baktériumok 800-900 ^m-es mélységben találhatok, ahol, már megfelelően kis koncentrációban van jelen oxigén (Tay et al., 2002e). Az aerob iszap ideális átmérője kevesebb, mint 1600 |xm. 800-1000 ^m-es mélységben már elhalt sejteket is találhatunk (Toh et al., 2003). Következésképpen a kisebb granulátumok eredményesebbek a szennyvíztisztítás szempontjából, mivel kevesebb elhalt mikroorganizmust tartalmaznak. A szerves anyag oxidációja és a nitrifikáció szempontjából lényeges az oxigén eloszlása a granulátumon belül. Az oxigén penetráció fokozatosan csökken a granulátum méretének növekedésével, természetesen lokális oxigénbevitelre is mód van az ilyen granulumokban az említett belső csatornák révén. Aerob granulált iszap alkalmazása A szennyvíztisztítás teljesítménye nagymértékben függ a reaktor biomassza koncentrációjától, konfigurációjától, az oxigénellátottságától és a szennyezőanyag terhelésétől. A granulált iszap tulajdonságainál fogva képes nagy mennyiségű biomasszát visszatartani, ami az erősen szennyezett ipari elfolyó vizek esetén nagy térfogati terhelések alkalmazását is lehetővé teszi az aerob tisztításnál is. A lakossági szennyvizek esetén a térfogati, vagy iszapterhelés fokozása az SBR rendszerben láthatóan jelenleg még korlátokba ütközik, de nem kizárt, hogy éppen a lakossági tisztítók iszapvízének a tisztítása területén lehet a megoldással gyorsabb sikereket elérni. Ha nem is a szerves anyag, de nitrogéneltávolítás intenzifikálásában ez mindenképpen elképzelhető. Sikeresek a tapasztalatokról a fenol tartalmú szennyvizek tisztítása kapcsán is beszámoltak. A fenol bizonyos koncentráció felett toxikus a mikroorganizmusokra, ugyanakkor azoknak szénforrásként is szolgál. Kis koncentrációban (<1 g/l) így biológiailag bontható, nagy koncentrációban azonban mérgező (Liu and Tay, 2004). Az ipari szennyvizek, mint a kokszolók, olajfinomítók, gyógyszeripari üzemek szennyvizei jelentős fenol tartalommal rendelkezhetnek. A kokszolóknál ez a fenti határértéket gyakran meghaladhatja, a többieknél inkább a hirtelen mérgezés veszélye áll fenn. A granulált iszap kevésbé érzékeny a toxicitásra, hiszen csak a külső részek iszapja kitett a mérgező hatásnak, illetőleg a nagyobb mérgezőanyag koncentrációnak. Az aerob granulált iszap így kiválóan alkalmas a fenol bontására. A granulált aerob iszap nagy ellenálló képességet tanúsít a nehézfémekkel szemben is. A nehézfémek vonatkozásában is egyre szigorúbb előírások születnek, ezért szükséges azok minél nagyobb hatásfokú eltávolítása. A granulált iszap fizikailag erős, nagy felülettel és porozitással rendelkezik a nehézfémek adszorpciójához (Liu and Tay, 2004). Még kedvezőbb lehet a hatása, ha olyan segédanyagokkal, adszorbensekkel, hordozókkal kombináltan alkalmazzák, melyek ezt a hatását fokozni is képesek. 324