A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Pécs, 2006. július 5-6.)

1. szekció: VÍZ KERETIRÁNYELV ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS - VÍZ KERETIRÁNYELV - Dr. Konecsny Károly–Dr. László Ferenc–Liebe Pál: Vizsgálatok a magyarországi állandó és időszakos vízfolyás szakaszokkal kapcsolatban

VIZSGÁLATOK A MAGYARORSZÁGI ÁLLANDÓ ÉS IDŐSZAKOS JELLEGŰ VÍZFOLYÁS SZAKASZOKKAL KAPCSOLATBAN DR. KONECSNY KÁROLY, DR. LÁSZLÓ FERENC, LIEBE PÁL VITUKI Kht. Kulcsszavak: állandó vízfolyás, időszakos vízfolyás, felszíni víztest, felszín alatti víztest, fajlagos kisvízi lefolyás, vízfolyás szegmens, felszíni és felszín alatti vízminőség. 1. Bevezetés A felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló újabb jogi szabályozásokban többek között megjelent a szennyező anyagok közvetett bevezetésének tilalma a fokozottan érzékeny területeken található időszakos vízfolyásokra vonatkozóan, valamint az időszakos vízfolyásba történő tisztított szennyvíz bevezetésével kapcsolatosan korlátozások és ellenőrzési kötelezettségek. Ezekkel összefüggésben felmerült az időszakos vízfolyás fogalmának tisztázása, illetve az állandó és időszakos vízfolyások térképezésének, valamint útmutató készítésének szükségessége a konkrét időszakos vízfolyás szelvények megítéléséhez, a tervezéshez és monitorizáláshoz a tisztított szennyvíz bevezetésével kapcsolatban. Ez a tanulmány döntően a kisvízfolyások állandó vagy időszakos jellegének meghatározásával foglakozik, de kitér az elővizsgálatok és a monitorozás szempontjaira is. 2. A kisvízfolyások állandó és időszakos jellegének meghatározása 2.1 Szakirodalmi előzmények és a fogalmak pontosítása A magyarországi hidrológiai szakirodalom az utóbbi években bővelkedett nagyvízi jelenségek vizsgálatának bemutatásában, az árvíz- és belvízvédekezéssel-, valamint egy-egy nagy árvíz hidrológiájával foglalkozó esettanulmányokban. Jelentősek az aszállyal kapcsolatos vizsgálatok országos, sőt kárpát-medencei viszonylatban is (Pálfai 1998, 2002, 2003). Nemzetközi szinten, térségünkben a kisvízi időszakokkal, kisvízi események elemzésével, statisztikai jellemzésével viszonylag kevesen foglakoztak (Újvári-Nifulescu-Páduraru 1958, Kille 1970, Yevjevich 1967, Újvári 1972, Lauterbach 1976, Zelenhasic-Salvai-Srdjevic 1987, Savin 2001) és a hazai szakirodalomban is alig találunk e témakörre vonatkozó tanulmányokat (Kovács-Domokos 1996, Konecsny 2004). Az aszály, szárazság, kisvízi időszakok vízkészletgazdálkodási hatásai már nagyobb teret foglalnak el a hazai publikációk között (Mosonyi 1943, Pálfai-Szilárd-Váradi 1998, Domokos 1999, Nóváky 2000). Különösen sok részletes vizsgálat készült, a Duna-Tisza-közi Hátság vízhiányának okairól, jellemzőiről (Major-Neppel 1988, Major G.-Major P.-Vargay 1991, Pálfai 1994, Pálfai 1995, Pálfai 2003, Simonffy 2003) és a Balaton vízkészletének csökkenéséről, illetve a megoldási lehetőségek kereséséről (Vízügyi Közlemények különszám, A Balaton 2005). A hazai vízfolyások állandó és időszakos jellegének kimutatásával, olyan kisvízi eseményekkel, mint a vízfolyás kiszáradásának kutatásával azonban, a hazai szakemberek eddig nem foglalkoztak mélyrehatóan, pedig a téma jelentősége, úgy elméleti, mint gyakorlati szempontból vitathatatlan. Ezért is tartjuk fontosnak az alábbiakban elvégzett vizsgálatok eredményeit és lenne hasznos a munka további részletekre irányuló folytatása. 28