A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Pécs, 2006. július 5-6.)

1. szekció: VÍZ KERETIRÁNYELV ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS - VÍZ KERETIRÁNYELV - Komlóssy Anikó–Tóth László Menyhért: A Víz Keretirányelv hazai alkalmazhatóságának kulcselemei a különböző mintatervek kidolgozása során szerzett tapasztalatok tükrében

7. A tervkészítés és -megvalósítás eredményei A tervkészítés folyamatát az említett Rendelet egyértelműen meghatározza. Eredményeként egy megvalósítható, feladatokat, felelősöket, határidőket, stb. tartalmazó, végrehajtható/ végrehajtandó vízgyüjtögazdálkodási terv jelenik meg, melyre vonatkozóan eddigi - nem csupán a VKI kapcsán szerzett - ismereteink és tapasztalataink alapján négy különböző minőségű tervváltozatot tartunk lehetségesnek: a) végrehajthatatlan; Ettől - optimisták lévén - eltekintünk. b) minimál, csupán az állam teherviselő és érdekérvényesítő képességeitől függő; Bekövetkezésének valószínűsége nem elhanyagolható. Erre különösen abban az esetben van esély, ha a tervkészítés folyamatának nyilvánossága nem megfelelő. Ebben az esetben is szükség van azonban arra, hogy az állam teherviselő képessége, annak időbeli alakulása, az intézkedések eredményei helyesen kerüljenek meghatározásra. c) reális, az állam mellett különböző területszervezési szintek (EU, régiók, megyék, kistérségek, települések, stb.) bevonására épülő, a minimálisnál magasabb színvonalú eredményhez vezető; Ezt tartjuk a legvalószínűbbnek az irányelvben megfogalmazott elvárások (pl. megvalósíthatóság) újszerűsége, az együttműködés hagyományának, a nyilvánosság bevonásával kapcsolatos gyér tapasztalatok, a gazdasági folyamatoknak a tervkészítési-megvalósítási ciklus egészére való kivetíthetetlensége, a különböző szinteken rendelkezésre álló erőforrások időbeli alakulásának ismeretlensége miatt. d) ideális, az állam és a különböző szereplők optimális együttműködése eredményeként a rendelkezésre álló források hatékony felhasználásával a lehető legjobb eredményt elérő. Ettől pedig realizmusunk okánfld. az előbbiekben felsoroltakat) tekintünk el. Az a), b) és d) változatokkal a továbbiakban nem tartjuk érdemesnek foglalkozni, mint ahogy eltekintünk attól is, hogy a VKI által megjelenített elvárásokban az EU majd engedményeket tesz (az elmúlt időszakban erre utaló jelek is fel-felbukkantak). 8. A reális tervkészítési folyamat szempontjai Az alábbiakban a reális tervkészítési folyamat néhány, általunk kulcsfontosságúnak tekintett elemét tekintjük át. 8.1. Biztonság Mivel a 7. fejezetben felsorolt bizonytalansági tényezők jó része nem küszöbölhető ki, törekedni kell a biztonságra annál is inkább, mert az állam egyre inkább közvetve - szabályozók, támogatások, forrás-kiegészítések révén - tud csak hatást gyakorolni a területen zajló folyamatokra. Magától értetődő számunkra, hogy a nyilvánossággal együttes, ún. „Nyílt" tervezés szinte az egyetlen olyan eszköz, amely képes a biztonság fokozására. 25