A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Pécs, 2006. július 5-6.)

2. szekció: A VÍZIKÖZMŰVEK HELYZETE - CSATORNÁZÁS ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS - Dittrich Ernő: A gyökérzónás szennyvíztisztítás és technológiai alternatívái

Ez a felsorolás jól mutatja ennek a technológiának a korlátjait is. A gyökérzónás szennyvíztisztítás nem alkalmazható olyan területeken, ahol a befogadói határértékrendszer évszaktól függetlenül szigorú előírásokat ad meg a tisztított szennyvíz minőségére. A technológia előnyei közül azonban kiemelendő, hogy a telep tisztítási hatásfokát nem zavarja az alulterheltség, sőt még az sem, ha időszakosan nem kerül szennyvíz a technológiára. Ezért különösen jól alkalmazható táborok, szezonálisan üzemelő apartmanok és egyéb létesítmények szennyvíztisztítójaként. A gyökérzónás műtárgyak földműves kialakítású medencékből állnak, melyekbe megfelelő anyagú töltetet helyeznek el, majd ebbe ültetik a növényzetet. A növényzet bármelyik vízimocsári növényfajta (makrofita) lehet, azonban a nád (Phragmintes australis), sás (Carex acutiformis), gyékény (Typha latifolia) és káka (Scirpus lacurtis) a legszélesebb körben alkalmazott fajok. Ezeket a növényeket általában monokultúrákként telepítik (Szilágyi 1994). A medencében elhelyezett töltet anyaga lehet homok, kavics, zúzalék, talaj vagy ezek keveréke. Bár az elmúlt 10 év szakirodalma a széles körben kutatott eltömődési folyamatok miatt, kizárólag jó szivárgási tényezőjű anyagok (homok, frakcionált kavics) beépítését javasolja. A beültetett növényzet gyökérzete megfelelő telepítés, illetve műtárgy-kialakítás esetén teljesen átszövi a szűrőtöltetet. A gyökérzónás medencében a szennyvíz tisztítása összetett (fizikai, kémiai, biológiai) folyamatok révén megy végbe. A fizikai folyamatok (ülepedés, szűrés, adszorpció, stb..) hatására nagymértékben csökken a lebegőanyagok és a kolloidok mennyisége, míg a tisztítandó folyadék szerves anyag, növényi tápanyag illetve nehézfém tartalma kismértékben csökken. A kémiai (abszorpció, kicsapódás, bomlás, stb..) illetve biológiai-biokémiai folyamatok (növényi illetve bakteriális anyagcsere, enzimatikus reakciók, stb..) révén csökken a tisztítandó szennyvízben lévő szervesanyag, mikro-szennyező, nehézfém, növényi tápanyag valamint a vírusok és baktériumok egyedszáma. A biológiai lebontást a műtárgyban több tízezer baktérium- és gombafaj végzi (Jobbágy et al. 1995). A betelepített makrofitáknak többféle szerepük van, melyeket Brix (1994) foglalt össze: - A gyökérzet felülete kiválóan alkalmas, gombák, baktériumok és egyéb tisztítást végző mikroorganizmusok megtelepedésére. - A növényzet által biztosított mikroklíma szintén a mikroorganizmusok megtelepedését, illetve szaporodását segíti. - A növények gyökérzetükön keresztül oxigént juttatnak a szennyvíztérbe, ezzel kedvezően befolyásolva a műtárgy oxigén-háztartási viszonyait. - Stabilizálják a töltetfelszínt a műtárgyban. - A téli időszakban csökkentik a szennyvíz hő-veszteségét. - Növényi tápanyagokat vesznek fel a szennyvízből. - Életteret biztosítanak különböző magasabb rendű élőlények számára - Javítják a műtárgy esztétikai képét. 237