A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Pécs, 2006. július 5-6.)
2. szekció: A VÍZIKÖZMŰVEK HELYZETE - CSATORNÁZÁS ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS - Dittrich Ernő: A gyökérzónás szennyvíztisztítás és technológiai alternatívái
A GYÖKÉRZÓNÁS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS ÉS TECHNOLÓGIAI ALTERNATÍVÁI DITTRICH ERNŐ PTE-PMMK Környezetmérnöki Tanszék Kulcsszavak: gyökérzónás szennyvíztisztítás, függőleges átfolyású rendszerek, hosszanti átfolyású rendszerek, multistage rendszerek, üzemelési tapasztalatok, fajlagos szervesanyag terhelés, töltettípus, a gyökérzet hatása, oxigénháztartás, nitrogén eltávolítási mechanizmusok, előkezelés, utókezelés A gyökérzónás szennyvíztisztítás A gyökérzónás szennyvíztisztítást (melyet a hazai szakirodalomban „gyökérteres" illetve „gyökérmezős" szennyvíztisztítási eljárásnak is szoktak nevezni) a nemzetközi szakirodalomba az ún. épített wetland-ek csoportjába sorolják. Az épített wetland-ket nem csak kommunális szennyvíztisztítás terén alkalmazzák szerte a világon, hanem más területeken is: - ipari és mezőgazdasági szennyvizek tisztítása - belterületi csapadékvizek tisztítása - külterületi közutakról lefolyó vizek tisztítása - vizek nehézfém tartalmának csökkentése - rekultiváció - nem pontszerű - diffúz szennyezések mérséklése -stb... Az épített wetland-ek között megkülönböztetünk szabad vízfelszínű (SVF), illetve felszín alatti átfolyású (FA) rendszereket (Jobbágy et al. 1995). A kettő közötti különbség, hogy az SVF rendszerek esetén az épített medencében elhelyezett töltőanyag felszíne felett időszakosan vagy állandó jelleggel vízátfolyás van, míg az FA rendszerek esetén a tisztítandó folyadék a medencék töltőanyagán keresztül, kizárólag a felszín alatt áramlik. Az FA rendszerű épített wetland-ket nevezik a hazai szakirodalomban gyökérzónás eljárásnak. Ez a technológia az USA-ban, az EU nálunk nyugatabbra lévő országaiban és Ausztráliában is széles körben elterjedt. A gyökérzónás szennyvíztisztítás alapjait Kickuth 1977-ben publikálta, így az első ilyen kialakítású szennyvíztisztító telepek ebben az időszakban létesültek; a 80-as évek óta egyre nagyobb számban épülnek. Például Dániában Schierup et al. (1990) 130 meglévő hosszanti átfolyású gyökérzónás szennyvíztisztítót vizsgált. Vymazal (1999) közel 100 működő cseh hosszanti átfolyású rendszerről ad számot. Lengyelországban, napjainkban közel 150 gyökérzónás szennyvíztisztító üzemel (Bergier 2005). Az első hazai gyökérzónás szennyvíztisztító telep 1991-ben, Tóalmás községben létesült. A BME-VKKT (2002) hazai gyökérzónás szennyvíztisztító kataszterét 2005-ben a területi KTVF-ekkel történt egyeztetéseim alapján frissítettem. Eszerint jelenleg hazánkban 16 gyökérzónás szennyvíztisztító létesült, melyeket az 1. táblázat foglal össze. Jól látható, hogy más európai országokhoz képest hazánkban elég kis számú ilyen rendszer létesült. Ez az alacsony szám leginkább a technológiával szembeni bizalmatlansággal magyarázható, melynek főbb okai az alábbiak (Dittrich 2006): 235
