A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Pécs, 2006. július 5-6.)

2. szekció: A VÍZIKÖZMŰVEK HELYZETE - IVÓVÍZELLÁTÁS - Szitka Béláné–Téglási Attila: Az Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt. Borsodszirák I. sz. telep vízbázisának védelme talajvízdúsítással

A próbaüzem során a technológia hosszas optimalizálást igényelt - kerestük a vegyszer­adagolások optimális helyét a technológiában, felülvizsgálatra került az adagolási technológia stb - ezért a próbaüzem elhúzódott. A próbaüzem során a kulcsparamétereknél elért átlagértékek az alábbiak voltak: Paraméter Bódva Patkó Szűrtvíz Technológia hatásfoka Technológia garancia értéke Zavarosság (NTU) 28 13 6 52° ó <10 NTU. illetve 98° o-os eltávolítás KOI ps (mg/l) 3,25 3,3 2,6 21°'o Átlag algaszám ] (x 1Ó 6 i/1) 4 •7 3 60° o 98° o-os hatásfok, illetv e 2x10 e i/1 A próbaüzem általános értékelése A próbaüzem során valamennyi technológiai egység, műtárgy és berendezés sikeresen üze­melt. A technológiai berendezések nem igazolták a kiindulási feltételként meghatározott vízmi­nőségi paramétereket, tisztítási hatásfokokat. A kezelt víz, korlátozás nélkül felhasználható a dúsításhoz, de az üzemeltetés gazdasági mutatói elmaradnak a tervezett optimumtól. A próbaüzem egésze igazolta a vízmű hidraulikai teljesítőképességét, a talajvízdúsítás megfelelő kapacitással történő, biztonságos üzemvitelét. [4] Az új védőidom meghatározása A Borsodszirák I. telep a Sajó és a Bódva folyók kavicsteraszán helyezkedik el. A kavicste­rasz vastagsága 3-6 m közötti, az átlag vastagság 5,7 m. A vízadó kavicsos összlet fedőrétegé­nek vastagsága 2,5 és 4 m között változik. Az 1987-ben elkészített hidrológiai védőidom terv részletesen lehatárolja a védőidom határát illetve a védőidom területén lévő ipari és kommunális szennyező forrásokat. A hidro­geológiai vizsgálatok szerint az ipari jellegű szennyező források (zagytér, pernyetároló) regio­nális jellegű talaj vízszennyező hatást fejtenek ki. 2000-ben zárult a Golder Associates (Magyarország) Kft. által elvégzett, üzemelő, sérü­lékeny földtani környezetű ivóvízbázis biztonságba helyezése I. diagnosztikai fázisának végre­hajtása. Ez alapján a védőterületek meghatározása 18000 m 3/nap és 120%-os talajvízdúsítás figyelembevételével történt, az így meghatározott valamennyi védőövezet és védőidom a víz­mütelep határvonalával esik egybe. A vízbázis jelenleg a vízminőségi határértékek szempont­jából a talajvíz kategóriába sorolandó. [1] Az új védőidom meghatározását a Golder Associates Magyarország Kft. végezte. A védő­övezetek és a védőidomok lehatárolása a vízmű, különböző elérési időkhöz számított, utánpót­lódási területeinek lehatárolásán alapult. A modellezés számítógépes program segítségével, numerikus módon történt. A modellszámítások során két modellt kalibráltak, az SÍ modell a vízmű átlagos üzem­állapotának megfelelő, nagykiterjedésű utánpótlódási területet szimulált, az S2 pedig egy intenzívebb talajvízdúsításhoz tartozó jóval kisebb utánpótlódási területet. A kalibrált modell birtokában lehetővé vált a vízmű működésének szimulációja, a különféle üzemállapotokhoz tartozó utánpótlódási területek meghatározása. [2] 224

Next

/
Thumbnails
Contents