A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Pécs, 2006. július 5-6.)

2. szekció: A VÍZIKÖZMŰVEK HELYZETE - IVÓVÍZELLÁTÁS - Polgár Károly: Ivóvízminőség javítás helyzete a déldunántúlu régióban

Vízszennyező anyagok és koncentrációjuk Teljesítési határidő: Baranya megye: Somogy megye: Tolna megye: Arzén 0.03-0.05 mg 1 2006. december 31. 9 db ­­Bor < 1 mg/1 2006. december 31. 1 db ­­Fluorul <1,5 mg1 2006. december 31. 1 db ­­Nitiit < 0,5 mg/l 2006. december 31. 31 db 19 db 3 db Arzén 0,01-0,03 mg 1 2009. december 31 20 db 13 db 5 db Ammónium < 0,5 mg/l 2009. december 31 35 db 36 db 34 db Összesen: 97 db 68 db 42 db Vízminőségi problémák alapvető okai: Régen a vízfeltárást inkább mennyiségi oldalról biztosították, a ma releváns szennyező komponenseket nem mérték. Szerves és nem szerves szennyező anyagok jelenléte a vízadó rétegekben- természetes előfordulás, vagy szennyező emberi tevékenység következménye. Meglévő tisztítás technológia nem megfelelő hatásfokkal működik, -elavult (általában 80­90-es években épültek. Metanull, Fermasicc, Irma, Vattenteknik). - Néhány esetben nincs tisztítási technológia a rendszerben. - Másodlagos szennyeződés az elosztóhálózatban. Túldimenzionált elosztó hálózatok, pangó vizek, rossz nyomásviszonyok. 2.3.1. ütem ismertetése A Projekt I. üteme: A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, és a Dél-dunántúli Regio­nális Fejlesztési Tanács 2003 év végén közbeszerzési eljárás keretében megbízta az Invest­ment Mérnöki és Fővállalkozó Kft-t., hogy a Kormányrendeletben 2006 dec. 25-ig kötelezett települések vonatkozásában készítse el az ivóvíz minőség javítását szolgáló megvalósítható­sági tanulmányt. Az I. ütemben elkészített tanulrrtány mindösszesen 62.945 főnyi lakosságot érint, ez Bara­nya megyében 36, Somogy megyében 7, Tolna megyében 17, azaz összesen 60 vízmürend­szert jelent. Az érintett településekre, illetve vízmű rendszerekre elkészítette a vállalkozó az ivóvíz­minőség javítását célzó megvalósíthatósági tanulmányokat, valamint a hozzá kapcsolódó elvi vízjogi engedélyezési terveket. Alapvető célkitűzés volt, hogy amennyiben az érintett vízmű rendszer környékén van olyan elérhető vízbázis, amely által szolgáltatott víz minősége meg­felel a 201/2001 (X. 25.) Kormányrendeletben előírt határértéknek, abban az esetben az ehhez történő csatlakozás és a kistérségi vízellátás megoldása kerüljön preferálásra, a vízkezelés fejlesztése helyett. A tanulmánytervvel kapcsolatos konklúziók: A feladatkiírás és a közbeszerzési eljárás lefolytatásának elhúzódása miatt rendkívül rövid határidő állt rendelkezésre a tervek elkészítésére. Ezért a tervezést megalapozó adatok össze­gyűjtése nem kellő alapossággal és pontossággal lett végrehajtva. Ezáltal a javasolt megoldá­sok sem tükrözik minden vízmű esetében az optimális megoldást. 213

Next

/
Thumbnails
Contents