A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Pécs, 2006. július 5-6.)

2. szekció: A VÍZIKÖZMŰVEK HELYZETE - IVÓVÍZELLÁTÁS - Laky Dóra–László Balázs: Arzén eltávolítása ivóvízből a koagulációs/flokkulációs technológiai alkalmazásával – alapozó laboratóriumi kísérletek

100.00 6 80.00 ^ 60.00 | 40.00 2 20.00 <u 0.00 pH 6. ábra - Arzén eltávolítás hatásfoka a pH függvényében, alumínium-szulfát koaguláns esetén (budapesti csapvízből készített modell-oldat, 293,1 ug/L kezdeti arzén koncentráció, AI

2(S(f) j koagulálószer 0,131 mmol Al/L) 100.00 S 80.00 f 60.00 1 40.00 I 20.00 <u 0.00 4 6 8 10 12 pH 7. ábra. Arzén eltávolítás hatásfoka a pH függvényében, Bopac koaguláns esetén (budapesti csapvízből készített modell-oldat, 229,4 ug/L kezdeti arzén koncentráció, Bopac koagulálószer 0,136 mmol Al/L) 3.4. Szerves anyagok hatása az arzén oldott-szilárd fázisátmenetére Csepeli nyersvízből (KOI ~ 1) és hortobágy-szásztelki vízből (KOI ~ 13) modell oldatokat készítettünk ~ 200 ug/L kezdeti As koncentrációval, és vizsgáltuk, hogy menyi vas-klorid, illetve alumínium-szulfát koagulálószerre van szükség az arzén koncentráció adott határérték alá történő csökkentéséhez. A vas-kloriddal és alumínium-szulfáttal végzett kísérletek eredményei a 8. és 9. ábrákon láthatóak. Hasonló kezdeti arzén koncentráció esetén a magas szervesanyag tartalmú vizeknél lényegesen magasabb koagulálószer koncentrációk szükségesek ugyanolyan maradék arzén koncentráció eléréséhez. 6 8 10 12 193