A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Pécs, 2006. július 5-6.)
1. szekció: VÍZ KERETIRÁNYELV ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS - VÍZ KERETIRÁNYELV - Csegény József: Felszíni és felszín alatti vizeink állapota
Befejezés előtt áll a PHARE támogatással folyó a Geological Survey of Finland (GTK) vezette konzorcium által végzett hálózatfejlesztési munka. A munka magába foglalta az ország talajvizeinek kémiai állapotfelméréséhez szükséges adatok összegyűjtését, források és meglévő kutak mintázását, valamint új kutak létesítését és mintázását, illetve a begyűjtött minták kémiai elemzését. 5. Összefoglalás Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy az eddigi vizsgálatok eredményei alapján, az országosan felmért felszíni vizeink kémiai állapota, BOIj, összes foszfor és összes szervetlen nitrogén szempontjából különböző osztályba sorolhatók. BOI 5 felmérések eredményei alapján a felmért víztestek többsége az I-II. osztályba sorolhatók, vagyis kiváló és jó minőségűek. Összes foszfor szempontjából a víztestek állapota a III., IV-V. osztályba sorolhatók, ami azt jelenti, hogy vizeink többsége tűrhető, szennyezett és erősen szennyezett kategóriába esik. Az összes szervetlen nitrogén szempontjából vizsgált vizeink többsége szintén az I-II. osztályba sorolható, miszerint kiváló és jó minősítést kaptak. Felszín alatti vizeink minőségi állapotára vonatkozó vizsgálatok eredményei alapján 45 db víztest került a lehetségesen kockázatos kategóriába, mely szerint ezeknél a vizeknél a 2015-ig elérendő megfelelő állapot elérése valószínűsíthető. Felszín alatti vizek esetében az eddigi elemzések alapján mennyiségi állapot szempontból 3 db víztest került kockázatos, míg 45 db víztest a lehetséges kockázatos kategóriába. Felszíni vizeink ökológiai állapotának felmérésére vonatkozó vizsgálatok eredményeiről a dolgozat megírásának időpontjában még nem áll rendelkezésünkre adat. Az eddig elkészített felszíni és felszín alatti vizek állapotértékeléseit alapul véve, az említett felszíni vizekre vonatkozó a „Magyarországi felszíni vizek ökológiai alapállapot felmérése" című PHARE projekt, valamint a szintén PHARE támogatással megvalósuló „a talajvizek kémiai állapotfelmérése" című projekt eredményeire alapozva 2006 végéig kialakításra kerül az EU Víz Keretirányelvnek megfelelő felszíni és felszín alatti vízminőség-figyelő hálózat. Ezzel a monitoring hálózattal folyamatosan figyelemmel követhető lesz víztesteink aktuális állapota. IRODALOM 1. Bio Aqua pro: ECOSURV Manual for sampling and determinations, Budapest 2005. 2. Csányi Bcla PhD: Magyarországi felszíni vizek biológiai monitorozása az EU Víz Keretirányelv szerint VITUKI Kht. Budapest, 2005. 3. Csányi Béla: Magyarországi folyók biológiai minősítése, VITUKI Kht. Budapest, 2005. 4. Ijjas István: A Víz Keretirányelv szerepe a nemzetközi vízgyűjtő- gazdálkodásban Budapest, 2005. 5. KvVM: Jelentés a vízgyűjtőkerület magyarországi területének jellemzőiről, az emberi tevékenységek környezeti hatásairól és a vízhasználatok gazdasági elemzéséről Budapest, 2005. 6. Leibe Pál: Tájékoztató - Felszín alatti vizeink II. Budapest, 2006. 7. Simonffy Zoltán: Felszín alatti víztestek jellemzése, VKI-tanfolyam, 2005. 8. Szilágyi Ferenc: Felszíni vizek referencia állapota, referencia helyek Budapest, 2005 15