A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Pécs, 2006. július 5-6.)

1. szekció: VÍZ KERETIRÁNYELV ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS - VÍZ KERETIRÁNYELV - Csegény József: Felszíni és felszín alatti vizeink állapota

Befejezés előtt áll a PHARE támogatással folyó a Geological Survey of Finland (GTK) vezette konzorcium által végzett hálózatfejlesztési munka. A munka magába foglalta az ország talajvizeinek kémiai állapotfelméréséhez szükséges adatok összegyűjtését, források és meglé­vő kutak mintázását, valamint új kutak létesítését és mintázását, illetve a begyűjtött minták kémiai elemzését. 5. Összefoglalás Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy az eddigi vizsgálatok eredményei alapján, az orszá­gosan felmért felszíni vizeink kémiai állapota, BOIj, összes foszfor és összes szervetlen nitro­gén szempontjából különböző osztályba sorolhatók. BOI 5 felmérések eredményei alapján a felmért víztestek többsége az I-II. osztályba sorolhatók, vagyis kiváló és jó minőségűek. Összes foszfor szempontjából a víztestek állapota a III., IV-V. osztályba sorolhatók, ami azt jelenti, hogy vizeink többsége tűrhető, szennyezett és erősen szennyezett kategóriába esik. Az összes szervetlen nitrogén szempontjából vizsgált vizeink többsége szintén az I-II. osz­tályba sorolható, miszerint kiváló és jó minősítést kaptak. Felszín alatti vizeink minőségi állapotára vonatkozó vizsgálatok eredményei alapján 45 db víztest került a lehetségesen kockázatos kategóriába, mely szerint ezeknél a vizeknél a 2015-ig elérendő megfelelő állapot elérése valószínűsíthető. Felszín alatti vizek esetében az eddigi elemzések alapján mennyiségi állapot szempontból 3 db víztest került kockázatos, míg 45 db víztest a lehetséges kockázatos kategóriába. Felszíni vizeink ökológiai állapotának felmérésére vonatkozó vizsgálatok eredményeiről a dolgozat megírásának időpontjában még nem áll rendelkezésünkre adat. Az eddig elkészített felszíni és felszín alatti vizek állapotértékeléseit alapul véve, az említett felszíni vizekre vonatkozó a „Magyarországi felszíni vizek ökológiai alapállapot fel­mérése" című PHARE projekt, valamint a szintén PHARE támogatással megvalósuló „a talaj­vizek kémiai állapotfelmérése" című projekt eredményeire alapozva 2006 végéig kialakításra kerül az EU Víz Keretirányelvnek megfelelő felszíni és felszín alatti vízminőség-figyelő háló­zat. Ezzel a monitoring hálózattal folyamatosan figyelemmel követhető lesz víztesteink aktu­ális állapota. IRODALOM 1. Bio Aqua pro: ECOSURV Manual for sampling and determinations, Budapest 2005. 2. Csányi Bcla PhD: Magyarországi felszíni vizek biológiai monitorozása az EU Víz Keretirányelv szerint VITUKI Kht. Budapest, 2005. 3. Csányi Béla: Magyarországi folyók biológiai minősítése, VITUKI Kht. Budapest, 2005. 4. Ijjas István: A Víz Keretirányelv szerepe a nemzetközi vízgyűjtő- gazdálkodásban Budapest, 2005. 5. KvVM: Jelentés a vízgyűjtőkerület magyarországi területének jellemzőiről, az emberi tevékenységek környezeti hatásairól és a vízhasználatok gazdasági elemzéséről Budapest, 2005. 6. Leibe Pál: Tájékoztató - Felszín alatti vizeink II. Budapest, 2006. 7. Simonffy Zoltán: Felszín alatti víztestek jellemzése, VKI-tanfolyam, 2005. 8. Szilágyi Ferenc: Felszíni vizek referencia állapota, referencia helyek Budapest, 2005 15

Next

/
Thumbnails
Contents