A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Pécs, 2006. július 5-6.)

2. szekció: A VÍZIKÖZMŰVEK HELYZETE - IVÓVÍZELLÁTÁS - Dr. Dosztál István: Az ivóvízminőség ellenőrzése a Északdunántúli Vízmű Rt-nél, eredmények, tapasztalatok

AZ IVÓVÍZMINŐSÉG ELLENŐRZÉSE AZ ÉDV RT-NÉL, EREDMÉNYEK, TAPASZTALATOK DR. DOSZTÁL ISTVÁN Északdunántúli Vízmű Rt. Kulcsszavak: vízbázisok és környezetük, mintavétel, fogyasztói pontok, vízminőség, havária helyzetek 1. Bevezetés Alapvető feladatunk vízbázisaink védelme, ivóvizünk minőségének megőrzése, megóvása. Legfőbb szolgáltatási területünk Komárom-Esztergom megye, de Fejér- és Pest megyékbe is adunk át ivóvizet. Vízbázisaink változatos forrásokra települtek, karszt-, partiszürésü- és rétegvizet hasznosítunk ivóvíz szolgáltatás céljából. 2. Felszín alatti ivóvízkészlet jellemzése, területi megoszlása 2.1. Karsztvíz Részvénytársaságunk által szolgáltatott ivóvíz döntő hányadát, kb. 80%-át karsztvíz képezi. Karsztvíz-bázisaink a Dunántúli-középhegység karsztvíztároló rendszerének ÉK-i térségében helyezkednek el és az alaphegységet alkotó triász korú dachsteini mészkőre települtek. Az ÉNY-DK-i erőhatások, vetődések, árkos süllyedések miatt ez a terület erősen feldarabolódott, így triász dolomit és mészkő, júra-kréta kori mészkő, eocén mészköves agyag, oligocén agyagos mészkő és homokkő, pannon kongériás agyag és homokkő egyaránt megtalálható ezen a területen. A térség karsztvize Maucha nyomán [3] a négy fó kation és anion alapján kalcium-magnézium-hidrogénkarbonát típusú. 2.1.1. Fedett karsztra települt vízbázisok Ezeknek a kutaknak a vize 150-300 m mélységben található triász kori mészkőrétegből származik. Ezek a vizek bakteriológiailag kiváló minőségűek, a vas azonban több kútnál is meghaladja a 0,2 mg/l értéket, ezért a termelt víz vastalanítását követően kerül az elosztó hálózatba. 2.1.2. Nyitott karsztra települt vízbázisok 2.1.2.1. A Tatai medence A Tatai medencében a negyedkorban, a középső pleisztocén időszakban a hévizek felszínre törésével jelentős édesvízi mészkő „travertínó" is képződött. A Tata-Almásfuzitő-Dunaalmás-Neszmély közötti terület áradmányos, mocsaras terület volt a földtörténeti koroktól 1747-ig. Ekkor ugyanis gróf Eszterházi József szorgalmazása nyomán Mikoviny Sámuel [2] a mocsaras területeket csatornarendszer segítségével a Duna 169