A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Pécs, 2006. július 5-6.)

2. szekció: A VÍZIKÖZMŰVEK HELYZETE - IVÓVÍZELLÁTÁS - Csicsák József–Földing Gábor: Az uránérc bányászat okozta környezeti károk felszámolása különös tekintettel a vízbázisok védelme szempontjából

2. A bányaüregek feltelésének tágabb, a környező nyugat-mecseki térségre gyakorolt hatásának nyomon követése. Magában foglalja a depressziós terület horizontális kiterjedésének, valamint a feltelés különböző vízföldtani egységekre gyakorolt hatásának megfigyelését. Fenti feladatot keretében mintegy 100 db mélyfúrás vízszintellenőrzését végezzük évesféléves gyakorisággal, amelyek közül 40-45 általános vízkémiai és nyomelem vizsgálat céljára mintázásra is kerül. Speciális esetekben a különböző vízrendszerek kapcsolatának, a felszín alatti víz korának vizsgálatára C

1

4, trícium, és stabil izotóp vizsgálatok történtek (elsősorban volt, működő bányaüzemi területekről, valamint fúrásokból). A felszínről - fúrások felhasználásával - történő ellenőrzés mellett a bányászat időszakában (illetve a felhagyás után is ameddig lehetséges volt) a bányatérségekben fakadó vizeket is ellenőriztük a vízminőséget (helyszíni és laboratóriumi mérések) és a vízmennyiséget, vízhozamot tekintve. Ez utóbbi program a bányavíz feltelési ütemének prognosztizálásában van is lesz segítségünkre. Jelenleg a bányatérségekben már nincs lehetőség mintázásra, egyedül a tárószinten kifolyó víz ellenőrzésére van lehetőség. A bányatérségekben történő nagyvolumenű hidrogeológiai mintázási és mérési tevékenység elvégezhetőségét az 1996-1998 között lezajlott nagyaktivítású hulladéktároló kutatási program is elősegítette. A vizsgálati módszerek ismertetése, minősítése Valamennyi vízmintavételről a helyszínen kitöltött mintavételi jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvben feltüntetésre kerül a mintajel, a mintavétel helye és ideje (dátum és időpont), a mintavevő személy neve, továbbá a helyszínen történt mérések (hőmérséklet, fajlagos vezetőképesség, pH, redoxpotenciál, oldott oxigéntartalom) eredményei. Az elvégzendő elemzések, a víz típusa (felszíni, felszín alatti, talajvíz, rétegvíz, repedésvíz, karsztvíz), mintavétel módja (merített, kézi mélységi mintavevő, búvárszivattyú, kompresszor), a mintavétel előtt kitermelt víz mennyisége és a hozammérés módja. A mintavételi jegyzőkönyv adatait, valamint az elemzési eredményeket számítógépes adatbázisban tároljuk. Vízkémiai Laboratóriumi elemzések A begyűjtött vízmintákból az alábbi vízkémiai vizsgálatok elvégzésére kerül sor: — Radiohidrogeológiai ellenőrzés alatt (rövidítése rad): az utóbbi évtizedek gyakorlata 226 szerint a vízben oldott radioelemek közül az U és a Ra koncentrációjának, illetve aktivitás koncentrációjának meghatározását értjük. E komponensek vizsgálatára rendszerint valamennyi vízmintából sor kerül. - „Teljes, v. általános vízkémiai" vizsgálat (tvk): amely magában foglalja a Na+, K+, Ca2+, Mg2+, C1-, S042-, C032-, HC03-, TDS (össz. oldott anyag a 105 °C-on végzett bepárlási maradékból),"m" szám, KK (karbonát keménység), ÖK (összes keménység), pH, vezető képesség, és a zagytéri fúrások esetén a Mn meghatározását. A vizsgálat mindig magában foglalja a radiológiai elemzéseket is. - „Részleges vízkémiai" vizsgálatok (rvk): a vizsgálatok keretében a már megismert szennyező komponensek mérésére, a koncentrációk változásának nyomon követésére korlátozódik az ellenőrzés. — Nyomelem vizsgálatok (nv): amelyeknek elsősorban a különböző víztípusok közötti kommunikáció tisztázásában, illetve egyes bányászati objektum hatásának nyomon követésé166