A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Pécs, 2006. július 5-6.)

2. szekció: A VÍZIKÖZMŰVEK HELYZETE - IVÓVÍZELLÁTÁS - Csicsák József–Földing Gábor: Az uránérc bányászat okozta környezeti károk felszámolása különös tekintettel a vízbázisok védelme szempontjából

ZG-2 VI

1 V-22 " ^ % # m-a G U-J2 U-'J V-Ofl A rétegvíz összes oldott anyag tartalma a zagyterek térségében 2005. II. félévében (mg/1) I 24000 22000 20000 18000 16000 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 V.7.2.8. sz. ábra 5.3. Egységes vízelvezető rendszer kialakítása A mecseki uránércbányászat működése során az öt mélyművelésű bányából több mint 71 millió nr bányavíz került kiemelésre. A kiemelt bányavíz jelentős része különböző technológiai célokra került felhasználásra (pl. ércfeldolgozás, perkoláció, bányafúrás, zagyszállítás), illetve a felesleget felszíni befogadókba bocsátották. Az uránércbányászat földtani-, vízföldtani környezete befolyásolta a működés során szükséges vízgazdálkodást és meghatározza a bezárást követően szükségessé váló vízkezelési feladatokat. A kezdetben alacsony oldott radioaktív tartalmú bányavizek koncentráció értéke a művelés előrehaladtával fokozatosan a megengedett határérték fölé emelkedett. A kibocsátás előtt gondoskodni kellet a vizek tisztításáról, így az érctermeléssel párhuzamosan, fokozatosan fejlődve alakult ki egy vízkezelési technológia. A felhagyást követően még hosszú időn keresztül számolni kell szennyezett vizek megjelenésével, amelyet az érvényes előírások értelmében kibocsátás előtt tisztítani kell. Ugyanakkor az uránércbányászat felhagyására vonatkozó Környezetvédelmi Engedély előírta, hogy a rekultivációs időszaktól valamennyi vizet egy ponton szabályozott és ellenőrzött módon lehet felszíni befogadóba vezetni. Az elkészített vízkezelési koncepció terv megállapította, hogy hosszú távon kétféle szennyezett víztípussal kell számolni. Az egyik típus az öregségeket kitöltő bányavizek, valamint a meddőhányókon átszivárgó vizek, amelyek elsősorban a magas oldott urántartalommal jellemezhetők. A másik típusba az ércfeldolgozási technológiák során különböző szervetlen sókkal szennyezett oldatok tartoznak - technológiai oldatmaradékok továbbá a zagyterekből a felszínalatti vizekbe kijutott szennyezett vizek - amelyek főleg magnézium-szulfátos, nátrium-kloridos szennyezőanyag tartalommal jellemezhetők. A fentiekből következik, hogy az uránércbányászat felhagyását és a rekultivációs munkálatok befejezését követően hosszú távon is szükség van a kétféle vízkezelési technológia fenntartása. 163