A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Pécs, 2006. július 5-6.)

2. szekció: A VÍZIKÖZMŰVEK HELYZETE - IVÓVÍZELLÁTÁS - Csicsák József–Földing Gábor: Az uránérc bányászat okozta környezeti károk felszámolása különös tekintettel a vízbázisok védelme szempontjából

4.3. A feltelés időtartamának becslése Az É-i bányaüzemek feltelési idejének kalkulálása a korábbi évek megfigyelési eredményei alapján született. A kőzetek szivárgáshidraulikai paraméterei valamint a kiemelt víz mérési eredményei alapján több számítás történt a feltelés várható idejének meghatározására. Az 1989-ben készült első tanulmány a kifejtett üregek térfogata, és a lehetséges vízkilépések tengerszint feletti magassága alapján számolta a visszatöltődés menetét. A feltelés várható ütemének számításánál a 3000 mVd kiemelt - illetve mint fakadó - vízmennyiséggel, 14 Mm

3 üregtérfogattal számolt, de nem vette figyelembe az I. bányaüzemi tartós vízemelést. A feltelés ütemének számolásakor az alábbiak kerültek figyelembe vételre: A beszivárgó vízmennyiség a beszivárgási terület nagysága és a beszivárgási tényező ismeretében került számolásra. A beszivárgási tényező a vékony talajréteg, kopár, meredek lejtők miatt alacsony. Mivel az ismert átlagos vízkivétel esetén a depresszió továbbra is terjed, és az utánpótlódás oldalról is történik, a csapadékból származó vízutánpótlás legvalószínűbb értékét 6-8%-os beszivárgás mellett 1550-2071 m

3 értéken határozták meg. A visszatöltődés kezdeti hozamát 2300-2500 mVnap a feltelési folyamat végére a csökkenést 1600 - 2000 m

3/napban határozták meg. A feltöltődő kőzettérfogat számításánál a kiindulási állapotban és a vízfelszín felett elhelyezkedő kőzettérfogat becslésével történt a közelítés. Utóbbi a kiemelt vízmennyiség és a depresszió-változás ismert adatainak a segítségével került meghatározásra. A felszín morfológiát is figyelembe vevő kiegyenlítő felszín és a depresszió különbségéből 1,2 km

3 adódott. Fenti adatolt alapján a bányászat időszaka alatt az E-i üzemekből kiemelt összes vízmennyiség (1956-1988 között 36,8 millió m

3) és számolt csapadék eredetű beszivárgás (18-23 millió m

3) különbségeként meghatározták a mobilizált repedésvíz mennyisége, vagyis a repedés hézagtérfogat (5.6-11 millió m

3). A tanulmány a magára hagyott bányatérség visszatöltődését fenti adatok alapján a vízutánpótlás és a repedés-hézagtérfogat két szélső értékének figyelembevételével 25-37 évre becsülte a 219 mBf szinten lévő É-i és K-i tárón történő 1.600-2.000 m

3/nap tartós vízkilépéssel. A III. bányaüzem feltelésére az 1994-ben elkészült „Bányabezárási terv" tartalmaz számításokat, amely a 400 m

3/d fakadó vízmennyiséggel számolva a feltelés várható idejét 39 évben határozta meg. Az É-i Bányaüzemek további részeinek feltelési időbecslését a BKMI Kft. a felhagyás koncepció tervében végezte el az alábbi kiindulási alapadatok figyelembevételével. Az 1997. évi I.-X. havi vízhozam regisztrált adatai alapján az É-i bányaüzemek együttes fakadó vízhozama: 1715 m

3/nap, ebből II. üzem IV. üzem V. üzem 230 m

3/nap 860 m

3/nap 595 m

3/nap 155