A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Pécs, 2006. július 5-6.)

1. szekció: VÍZ KERETIRÁNYELV ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS - VÍZGAZDÁLKODÁS - Tóthné Seres Éva–Kovács Péter: A Cigánd-tiszakarádi árapasztó tározó területe talaj- és belvízhelyzetének értékelése

A Bodrogközben 1983-1993 között végzett térségi melioráció eredményeként az 55.600 ha területből 21.000 ha-on befejeződött a komplex melioráció. A meliorált területek nagyobb része a 08.07. sz. Tiszakarád-ricsei belvízvédelmi szakasz területén található. Ez többek között a Tiszacsermely-Cigánd közötti út két oldalán ment végbe. 9. A terület vízforgalmát befolyásoló tényezők összefoglalása, várható hatások és vizsgálandó elemek A terület éghajlata, földtani felépítése, talajviszonyai és a rajta, illetve a környezetében kialakult/kialakított vízhálózat összességében eredményezi azt, hogy a Bodrogközben és ezen belül a tározó területén a vízháztartás elemeinek változékonysága, évről-évre szélsőséges vízjárási periódusokat hoz létre. A Tisza vízjárása jellemzően nagy hatással van a térség talajvízviszonyaira. A tározó területe belvízzel erősen veszélyeztetett. A talajvízszint leginkább a felszín alatti 0-3 m közötti tartományban mozog (térszínhez közeli értékek leginkább az árvizes időszakokban tapasztalhatók). A tározó üzemszerü működése a térség talajvízviszonyaiban különböző nagyságrendű változásokat okozhat. Ezek hatásainak prognosztizálása igen nehéz, leginkább a bekövetkező események elemzése után várhatóak konkrétabb következtetések. Annyi már most is biztosra vehető, hogy a tározó területén és annak közvetlen környezetében a talajvízszint emelkedése fog bekövetkezni. (A közvetlen környezet behatárolása viszonylag nehéz, a vizsgálatoknak a tározó néhány km-es környezetére kell kiterjedniük.) A csapadékos időszakokban, esetleg helyi nagycsapadék esetén a korábbi hatások „tompítottabbá" válnak, de hatásuk is nehezebben lesz kimutatható. A korábban a térséget jellemző tavaszi vízbőség megmarad, ugyanakkor időlegesen eltűnhet a nyári/őszi vízhiány, illetve ennek kialakulásához igen hosszú (a Tisza esetében árhullámtól mentes) száraz időszaknak kell bekövetkeznie. A tározó építésekor kialakult anyagnyerő helyek kiemelt figyelmet érdemelnek és speciális hatótényezők a vizek esetében, hiszen az addig felszín alatti víznek tekintett talajvíz a megnyitott gödörben felszíni vízzé válik. Hatásterület szempontjából ez egyben azt jelenti, hogy az anyagnyerőhely nemcsak a saját területén, hanem a felszín alatti lefolyási viszonyokat figyelembe véve tágabb környezetében is befolyásoló hatással bír. A hatásterület több száz méterre is kiterjedhet az anyagnyerőhely szélétől. A tározó hatásának vizsgálatára a meglévő, a tározó közvetlen környezetében található figyelőkutakon kívül további 6 db 10 m talpmélységű figyelőkút létesítésére kerül sor (a Bélatanyánál 3 db, Nagyrozvágy külterületén 2 db, belterületén 1 db). Az így kialakított monitoring rendszer a tájgazdálkodás felszín alatti vizekre gyakorolt hatásainak ellenőrzésére megfelelő és elegendő. A fígyelőkutak lemélyítését és az észlelt adatsorok összegyűjtését, feldolgozását és értékelését követően a megfelelő képet kaphatunk a tározó kialakítása és üzemeltetése által okozott változásokról. 147