A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)

1. szekció: A VÍZ KERETIRÁNYELV VÉGREHAJTÁSA - Szi-ferenc Zsófia, KvVM, Nagy Zsuzsanna, Budapesti Corvinus Egyetem: Kisvízfolyások állapotjavításának Uniós finanszírozási lehetőségei 2007-2013 között

2009-ig determinációkkal terhelt, nagyobb forrásokra csak utána lehet számítani például az agrár-környezetvédelem területén. Mivel a fejlesztési és kompenzációs igények többszörösen meghaladják a rendelkezésre álló forrásokat, csak hosszú távú fejlődésről lehet szó. A kisvízfolyások állapotjavítása csak komplex térségfejlesztésként képzelhető el, ahol a revitalizációt kiegészíti a települési, mezőgazdasági, ipari szennyvízelvezetés és kezelés, a hulladékkezelés és hasznosítás, esetleges szükséges rekultiváció vagy kármentesítés … stb. A további szennyezések megelőzését és csökkentését is biztosítani kell (jogszabályi úton ösztönzéssel vagy korlátozással), az Unió is csak azzal a feltétellel ad támogatást, hogy a tagállam gondoskodik róla, hogy a probléma nem képződik később újra. Szükséges a mezőgazdaság és az ipar környezetbarát átalakítása, a tájhoz illeszkedő gazdálkodási módra való átállás. Tehát szükség van arra, hogy a vízgyűjtőn az egyes beavatkozásokat térségi és ágazati összefüggésrendszerbe helyezzük bele (ld. pl. vízgyűjtő-gazdálkodási terveket 2009-ig kell elkészíteni), és azok kapcsolatrendszerét részletes vizsgálat alá vonjuk annak érdekében, hogy meghatározzuk azokat az intézkedéseket, amelyek hozzájárulnak a vizek jó állapotának eléréséhez, valamint azok a lehetőségeket, amelyek a VKI céljainak elérésén túl többet is nyújt (településképfejlesztés, biodiverzitás növelés, …stb.). A revitalizáció esetében vegyes kedvezményezett kör lehet, vízitársulatok, önkormányzatok, és a magánszféra együttműködése szükséges, és ez nehezíti a pályázást. A megvalósíthatóság szempontjából rendkívül fontos társadalmi támogatottság biztosítása. Elő kell teremteni a pénzt projektek előkészítésére, biztosítani az önrészt (magánszféra esetében nagyobb) és a működtetést. Az ipar és a mezőgazdaság szennyezés-csökkentésének a támogathatósága korlátozott (az ún. uniós regionális állami támogatási szabályok szerint - csak a jogszabály határideje előtt maximum 3 évvel, illetve jogszabályok túlteljesítésére, maximum 15-60% támogatási aránnyal adható támogatás a régiós arányoknak megfelelően) Anonymus 11 (2006). Végül az uniós támogatásokhoz kapcsolódó terveket szeretnénk bemutatni a kisvízfolyások állapotjavításával összefüggésben. Hangsúlyozandó, hogy az egyes ágazati és regionális operatív programok közötti forrásmegosztásról, illetve az egyes programokon belül az intézkedések közötti forrásmegosztásról még nincs döntés. A lenti táblázatban bemutatott intézkedések az aktuális helyzetet tükrözök, még folyik az egyeztetés a különböző alapok és programok/tervek között, egyes területeken így átfedések lehetnek (energetikai, öko-hatékonyság), míg más intézkedések hiányozhatnak (ivóvízminőség védelem, épületek energetikai korszerűsítése, azbesztmentesítés). A 2007-2013 közötti időszakban sokféle, bár szétaprózott forrás járulhat hozzá a kisvízfolyások állapotának javításához. Nagyon fontos, hogy az ehhez kapcsolódó szempontok és garanciák mind a tervezés, mind a projekt kiválasztás és a végrehajtás során kerüljenek figyelembe vételre. A program, az intézkedés és a projekt szintű monitoring pedig hozzájárulhat az eredményesség méréséhez és kimutatásához, a tapasztalatok pedig a jövőbeli támogatási struktúra kialakításához is. 7