A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)

1. szekció: A VÍZ KERETIRÁNYELV VÉGREHAJTÁSA - Tóthné Seres Éva, Kovács Péter, ÉKÖVIZIG: A Cigánd-Tiszakarádi árapasztó tározó területe talaj- és belvízhelyzetének értékelése

A CIGÁND-TISZAKARÁDI ÁRAPASZTÓ TÁROZÓ TERÜLETE TALAJ- ÉS BELVÍZHELYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE TÓTHNÉ SERES ÉVA, KOVÁCS PÉTER Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Kulcsszavak: tározó, talajvíz, vízjárás, csapadék, belvíz) 1. Bevezetés Az 1998-2001 között kialakult szélsőséges hidrológiai események (belvizek és árhullámok) a Tisza-völgyében jelentős károkat okoztak. A védekezés hatékonyabbá és tervezhetővé tétele érdekében, kidolgozásra került a „Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése” (továbbiakban VTT) elnevezésű program. A program keretében sor került a folyó mentén a vésztározási lehetőségek felmérésére. A munkálatok során a nagyvízi meder vízszállító képességének javítása mellett 6 helyszínen épül a szabályozott vízkivezetést célzó árapasztó tározórendszer. A VTT első ütemében a Bodrogköz területén építik meg a Cigándi tározót, amelynek kivitelezési munkálatai 2005 őszén megkezdődtek. Mivel ebben a térségben támogatta a lakosság leginkább a szakmai (környezeti, tájgazdálkodási és vízügyi) elképzeléseket, ezért különleges jelentősséggel bírhat a későbbi megvalósulást követő hatások vizsgálata. Az árapasztó tározó üzemeltetése és a tervezett tájgazdálkodás következményeként a térség vízgazdálkodási tulajdonságaiban, vízháztartásában jelentős változások következhetnek be, esetleg eddig nem tapasztalt folyamatok indulhatnak el. Mivel a területen megfelelően működő és viszonylag sűrű vízrajzi észlelőhálózat található, ezért a későbbi hidrológiai célú vizsgálatok archív alapadat igényei (természetesen a tározó megvalósításával egy időben létrejövő mérőállomásokkal együtt) biztosítottak. A dolgozat címében foglalt értékelés elsődleges célja – a rendelkezésre álló adatokra támaszkodva – átfogó képet nyújtani a Cigándi tározó területének, a tározó megépítését megelőző talajvíz és belvízhelyzetéről. 2. Az állapot felmérés szükségessége és a rendelkezésre álló alapadatok A Bodrogköz a talajvíz, az árvíz és a belvíz szempontjából bonyolult felépítésű területnek tekinthető, vízellátottsága szélsőséges. Gyakoriak a vízelöntések, ugyanakkor csapadékhiányos időszakban a talaj gyorsan kiszárad, aszályos vízgazdálkodási helyzetek is kialakulnak. Sok esetben az előbb említett két jelenség gyors egymásutánban jelentkezik. A jelenségeket befolyásoló, főképp hidrológiai paraméterek száma, a tározó üzemszerű működtetésével kibővül és az eddig megszokott hatások mellett, újabbak megjelenésére lehet számítani. Ahhoz, hogy ezek a hatások a későbbiekben kellőképpen körülírhatók és vizsgálhatók legyenek, szükség van, egy a mostani jellemző hidrológiai viszonyokat feltáró értékelés elkészítésére. A vizsgált terület állapotértékelésekor a rendelkezésre álló törzshálózati figyelőkutak, a Tisza vízállás adatsorai, valamint a csapadékmérő állomások adatai kerülnek feldolgozásra. A vizsgálat az átlagos értékek megjelenítése mellett a – teljesség igénye nélkül – szélsőségesen nedves és vízhiányos időszakok értékelésével is foglalkozik. 1