A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)
1. szekció: A VÍZ KERETIRÁNYELV VÉGREHAJTÁSA - Csapák Alex, ELTE-TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajz Tsz.: Nagykovácsi vízgazdálkodása - egy kérdőíves felmérés eredményei
nyaralótulajdonosok miatt kaptam ilyen alacsony értékeket, hiszen válaszaik alapján az átlagos vízfogyasztásuk 46 m 3 volt évente. Érdekes azonban, hogy az állandó lakosok vízfogyasztása is kisebb volt a falu zártkerti területén. Az állandó lakosok átlagos éves vízfogyasztása 118 m 3-re adódott, szemben az öregfalu 174 m 3-vel. A vezetékes ivóvizet a megkérdezettek 94%-a használta fel ivásra, illetve a háztartási vízigény biztosítására; 44%-uk öntözésre. Az öntözés némileg nagyobb jelentőséggel bírt a csapvíz használat tekintetében itt, mint az öregfalu területén. A kutak szerepe rendkívül alárendelt, a felmért ingatlanok csupán 18%-án volt kút. A csapadékvíz-hasznosításnak azonban valóságos paradicsomát találhattuk meg ezen a területen. A meginterjúvolt 178 háztartás közül 131 foglalatoskodott a csapadékvizek felfogásával. A válaszadók 54%-a rendelkezett ciszternával, további 10% tartályokban, hordókban, 9% pedig egyéb „edényekben” gyűjtötte össze a felhőkből származó vizet! A zártkerti területeken 117 háztartás csapadékvízgyűjtő művéről szereztünk térfogatadatokat, ezek szerint e területen ~ 900 m 3 (899,08 m 3 ) csapadékvíz-tároló térfogat biztosan van. A csapadékvízgyűjtők átlagos nagysága 7,68 m 3 . A legnagyobb jelentőséggel természetesen a ciszternák bírnak, az általunk dokumentált 97 ciszternából, 91-ről kaptunk térfogatadatot, ezek átlagos nagysága 9,37 m 3 , kicsit kisebbek, mint az öregfalu szennyvíztárolókból átalakított hasonló műtárgyai. A tartályok, hordók átlagos térfogata 2,06 m 3 , az egyéb csapadékvízgyűjtő létesítményeké 1,97 m 3 volt. (Az egyéb kategóriát jelentősen meglódította egy háztartás, ahol az esővizet egy fürdőmedencébe vezették.) Az összegyűjtött csapadékvizet a háztartások 90%-a öntözésre használta. A korábbi időszak maradványaként, még találtunk 10 olyan válaszadót (9 közülük nyaralótulajdonos) aki a háztartási vízszükségletét is csapadékvízből fedezte – egy fő ezek közül azt állította, hogy ők ivásra is a csapadékvizet használják. Az összegyűjtött csapadékvizet a válaszadók 3,8%-a semmire nem használta. A kutak jelentősége a volt zártkertek területén jóval kisebb, mint az öregfaluban. Az egész területen csupán 42 kutat sikerült regisztrálnunk. A kutakkal rendelkezők 75%-a használta a talajból származó vizet öntözésre, 12%-uk (öt háztartás) ivásra, illetve a háztartási vízhasználat céljaira. A vízfogyasztás szempontjából meghatározó jelentőséggel bírtak az alternatív vízforrások. Azok a háztartások, ahol csapadékvíz-tároló létesítmény volt, csupán 68 m 3 ivóvizet használtak fel évente átlagosan. Szemben az öregfaluval, a kutak szerepe itt csekélyebb volt, a kutakkal rendelkező háztartások átlagos éves ivóvízfogyasztása 90 m 3-re adódott. A terület általunk megkérdezett állandó lakósai között, csupán 20% volt az olyan ingatlanok aránya, ahol semmilyen alternatív vízforrást sem hasznosítottak. Ezeknek a háztartásoknak az átlagos vezetékes vízfogyasztása 134 m 3 volt évente, szemben a ciszternákkal rendelkezők 108 m 3 /évre adódó vízfogyasztásával. Vizsgálatunk idején a közcsatorna még csak a volt zártkerti terület egyik részén – Nagyszénásalján – volt kiépítve, ezért a megkérdezettek körében a közcsatornába kötött lakások aránya meglehetősen alacsony – 25% – volt. A Zsíros-hegy területének egy részén munkánk idején éppen folytak a közcsatorna-építési munkálatok, ezért ezekben az utcákban meglehetősen bizonytalan adatokat vételezhettünk fel, hiszen volt közcsatorna, de még nem üzemelt. Azon 134 ingatlantulajdonos közül, aki még nem kötötte be lakásába a szennyvízelvezető rendszert – bár 17-nek a bekötőcsonk már a kertjében volt – 27 nyilatkozott úgy, hogy nem kíván rákapcsolódni a megépülő szennyvízelvezető hálózatra. (A csatornabekötéstől ódzkodók közül csak négy volt állandó lakos.) Azok, akik még nem a közcsatornába juttatták szennyvizüket, a következőképpen helyezték el azt: szennyvíz-szikkasztóba jutatta 12%, szennyvíztároló létesítménybe 73%, egyéb módon szabadult meg tőle (latrina, elfolyatás) a 8
