A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)
6. szekció: NAGY TAVAK VÍZGAZDÁLKODÁSA ÉS KÖRNYEZETVÉDELME - Vasné Pilinszky Zsuzsa, Heczel Gábor, Dr. Oldal Imre, DDKTVF: A dél-balatoni strandok vízminőségének alakulása az a-klorofill értékek alapján 2002-2005 között
13 masztják a „hagyományos” feldolgozás módszerinek helytállóságát, növelték az adatértékelés biztonságát. Összefoglalás Megállapítható, hogy 2002-ben a Nyugati medence vizsgált strandjainak vízminősége az alacsony vízállás, a nagyobb mennyiségben elszaporodó kékalgák és a bentoszban élő kovaalgák miatt kis mértékben romlott. A klorofill-a mennyiségének alakulására befolyással bírnak az időjárási viszonyok és a fürdőzők száma. A felkeveredett vízben, a bentoszban élő kovaalgák miatt nagyobb klorofill-a koncentrációkat is mértünk. Szeptember 9-ig a kékalgák száma nagymértékben csökkent mind a két medencében. 2003-ban a dél-balatoni strandok vízminősége az alacsony vízállás ellenére nem romlott a 2002-höz képest. A kékalgák felfutása szintén augusztus hónapra esett, ami vízminőség romlással járt, és a Nyugati-medencében szeptember közepéig elhúzódott. A Keleti-medencében ez időre a kékalgák száma nagymértékben csökkent. 2004-ben a fonalas kékalgák nem szaporodtak el nagyobb mértékben az idény végére, és az algakép fajgazdagabb volt az előző évekhez képest, ami valószínűleg a csapadékosabb tavasznak és nyárnak köszönhető. 2005-ben a szezon első felében a Balaton a strandvizsgálatok szerint kiváló vízminőségi osztályba volt sorolható. A szezon második felére vízminősége romlott az előző egy-két évhez képest. Újból elszaporodtak a kékalgák. Az időjárási viszonyok miatt felkeveredett vízben, az aljzatról felszakadó kovaalgák miatt voltak kiugróan magas a-klorofill koncentrációk. A csapadékos nyár hatására nőtt a befolyók vízhozama, s vízminőségük szintén befolyásolta a torkolathoz közeli strandok vizének minőségét. Ez a jelenség volt megfigyelhető Fonyódon. IRODALOM Dévai, J., Dévai, Gy. (1979): A víz fizikai és kémiai tulajdonságai. Debrecen, 45-74 Felföldy, L. (1981): A vizek környezettana. Mezőgazdasági kiadó, Budapest 147-156 Felföldy, L (1987): A biológiai vízminősítés. 4. kiadás. In: Vízügyi Hidrobiológia 16. – Vízgazdálkodási Intézet, Budapest Moser, M., Pálmai Gy. (1984): A környezetvédelem alapjai. Tankönyvkiadó, Budapest 125-151 Németh, J. & Vörös, L. (1984): Módszertan és koncepció felszíni vizek algológiai monitoringjához. – Környezetvédelmi Intézet, Budapest. Németh, J. (1998): Vízi természet- és környezetvédelem 7. kötet. A biológiai vízminősítés módszerei. Környezetgazdálkodási Intézet 29-36, 60-83, 90-93, 123-132 Podani, J. (1997): Bevezetés a többváltozós biológiai adatfeltárás rejtelmeibe. Scientia Kiadó, Budapest. Podani, J. (2001): SYN-TAX 2000 User’s Manual. Scientia Kiadó, Budapest. Uherkocivh, G. (1995): A Scenedesmus zöldalga nemzetség (Chlorococcales, Chlorophyceae) különös tekintettel magyarországi előfordulású taxonjaira. Magyar Algológiai Társaság, Budapest 21-30 Vörös, L. (1984) A fitoplankton mennyiségi jellemzőinek értékelése vízminősítési szempontból balatoni mérések alapján. Hidrológiai Közlöny 64: 157-162. Vörös, L. & J. Padisák (1991) Phytoplankton biomass and chlorophyll-a in some shallow lakes in central Europe. Hydrobiologia 215: 111-119.
