A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)

6. szekció: NAGY TAVAK VÍZGAZDÁLKODÁSA ÉS KÖRNYEZETVÉDELME - Kravinszkaja Gabriella, KÖDU KÖVÍZIG Balatoni Vízügyi Kirendeltség, Pappné Urbán Judit, Varga György, VITUKI Kht.: Száraz és nedves időszakok hatása a Balaton 2000-2005. közötti vízháztartására

A Balaton 2000-2005 közötti vízháztartásának további jellemzésére állítottuk össze a 2. táblázatot, amely a hidrológiai téli és nyári félévek természetes vízkészlet-változás értékeit és az ezekhez tartozó – az 1921–2005. közötti időszak alapján meghatározott – meghaladási valószínűségeket tartalmazza. Szembetűnő, hogy nyári féléveket nagymértékű vízkészlet-csökkenések jellemezték, ezek közül is kiemelkedik a 2000. és a 2003. nyári féléve. A téli féléveket az igen szerény mértékű készletnövekedés jellemezte, amely nem ellensúlyozta a nyári félévi vízkészlet-csökkenéseket. A fordulatot a 2003/2004. évi téli félév jelentette, amely hosszú idő után jelentős vízkészlet-növekedéssel zárult, számottevően javítva a Balaton vízháztartási helyzetén. A 2004. nyári félév természetes vízkészlet-változása korántsem volt olyan szélsőséges, mint a 2000. vagy a 2003. év hasonló időszakában volt, de ezzel együtt is az átlagosnál nagyobb vízkészlet-csökkenést jelentett. A 2004/2005. téli félév során bekövetkezett vízkészlet-növekedés az átlagosnál szerényebb mértékű volt, elmaradt az egy évvel korábbi változástól. 2005 nyári féléve jelentősen felgyorsította a Balaton vízháztartási egyensúlyi állapotának visszatérését. A nyári félévi természetes vízkészlet-változás pozitív előjelű volt. A 2005/2006. téli félév során bekövetkezett vízkészlet-növekedés a sokévi átlagtól alig eltérően alakult (2. táblázat). Leeresztés A Balaton vízszintjének (vízkészletének) operatív szabályozása egyetlen helyen, a siófoki vízeresztő zsilipnél történik. Az 1921 óta rendelkezésre álló adatsor (10. ábra) 10. ábra. Vízeresztés a Balatonból és a tó legkisebb vízszintjei 1921-2006. április szerint a tóból történő leeresztés mindig is a legerőteljesebb emberi beavatkozások közé tartozott, melyet az érvényben lévő üzemelési engedélyek szabályoztak. A szabályozási szintek 9