A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)

6. szekció: NAGY TAVAK VÍZGAZDÁLKODÁSA ÉS KÖRNYEZETVÉDELME - Kravinszkaja Gabriella, KÖDU KÖVÍZIG Balatoni Vízügyi Kirendeltség, Pappné Urbán Judit, Varga György, VITUKI Kht.: Száraz és nedves időszakok hatása a Balaton 2000-2005. közötti vízháztartására

Külön kiemelést érdemel 2005 nyara, ezen belül a július és az augusztus hónap. A 85 elemű havi csapadékidősorok statisztikai feldolgozásának eredménye szerint a júliusban a vízgyűjtőre területi átlagban hullott 113 mm csapadék mintegy 15%-os, az augusztusi 196 mm (!) pedig < 1%-os (!) meghaladási valószínűséggel jellemezhető érték. A Balatonhoz a vízgyűjtőről érkező hozzáfolyás mennyisége átlagosan 880 tómm/év. A 2000–2005 közötti hat év mindegykében a hozzáfolyás értéke jelentősen (22–66%-kal) elmaradt sokévi átlagértéktől, a négyéves (2000–2003) halmozott hozzáfolyás hiány 2026 tómm volt, amely 1921 óta a legmagasabb érték (7. ábra). 7. ábra. A Balatonhoz történő havi és évi hozzáfolyás átlagtól való eltérése (tómm) A 2000 és 2003 között bekövetkezett halmozódó csapadékhiány következtében a Balaton hozzáfolyása rohamosan csökkent, a 2002. és 2003. évi 293 tómm érték a sokévi átlagnak csupán egyharmad része volt. A hozzáfolyás idősorok elvégzett statisztikai feldolgozása alapján ezek az értékek >99%-os meghaladási valószínűségnek felelnek meg (a 99%-os meghaladási valószínűségi érték 332 tómm). Az átlagosnál csapadékosabb 2004. és 2005. év folyamán a hozzáfolyás értéke fokozatosan növekedett, de csak 2005. augusztusától fordultak elő egymást követő hónapokban az átlagot meghaladó értékek. A 2005. évi 688 tómm-es hozzáfolyás még mindig 22%-kal maradt el a sokévi átlagtól. Mindez arra hívja fel a figyelmet, hogy a tartós, több egymást követő száraz év során végbemegy a vízgyűjtő terület felszíni és felszínközeli vízkészleteinek fokozatos leürülése, amely a felszíni vízfolyások alapvízhozamának (baseflow) csökkenését okozza. A száraz éveket követő, átlagosan csapadékos vagy az átlagosnál nedvesebb időszak első részében a lehulló csapadék jelentős része a beszivárgás révén a vízgyűjtő terület leürült vízkészleteinek feltöltésére fordítódik. Csak ezt követően lehet arra számítani, hogy a csapadék növekvő arányú hányada folyik le a vízgyűjtőről. Ez a folyamat a csapadékviszonyok időbeli változásához képest lassabban megy végbe, ezzel magyarázható, hogy az átlagosnál csapadékosabb két éves időszak (2004–2005) sem volt elegendő arra, hogy a tó évi hozzáfolyása elérje a sokévi átlagot. 6