A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)

5. szekció: FELSZÍNALATTI VIZEINK ÁLLAPOTA - Dr. Völgyesi István, VÖLGYESI Mérnökiroda Kft.: A Homokhátság felszínalatti vízháztartása - vízpótlási és visszatartási lehetőségek

A HOMOKHÁTSÁG FELSZÍNALATTI VÍZHÁZTARTÁSA – VÍZPÓTLÁSI ÉS VISSZATARTÁSI LEHETŐSÉGEK DR. VÖLGYESI ISTVÁN VÖLGYESI Mérnökiroda Kft. Kulcsszavak: Homokhátság, modellezés, talajvíz, vízpótlás, vízvisszatartás 1. Bevezetés A Duna-Tisza közi Homokhátság magasabban fekvő részein a hetvenes évek elejétől kezdődően többméteres talajvízszint-süllyedések alakultak ki, nagyobbak, mint az ország más vidékein. Egyes vélemények szerint emiatt csökkentek a terméseredmények a mezőgazdaságban, és ugyancsak emiatt szorultak vissza vagy száradtak ki fontos vizes élőhelyek, szikes tavak. A vízkárok néha valóban a talajvízszint-sülyedésre vezethetők vissza (ilyen egyértelmű helyzet az, amikor egy tanyasi ásott kút kiszárad), többnyire azonban a csapadékhiány képezi a valódi okot, és a talajvízszint süllyedése is inkább a csapadékhiány következménye. A károk egy része pedig – száraz időjárás mellett – valószínűleg akkor is bekövetkezett volna, ha közben a talajvízszint nem süllyed. A csapadékhiány mellett emberi tevékenység (víztermelés, belvízcsatornák, erdősítés) is hozzájárulhatott a süllyedésekhez. Tagadhatatlan, hogy a vízkárok – valamilyen mértékben – csökkenthetők a talajvízszint-süllyedések megakadályozásával (ha már a csapadékosságot nem tudjuk befolyásolni). Ennek érdekében szó lehet a felszínalatti vízmennyiség fogyasztásának mérsékléséről, de akár arról is, hogy mesterséges betáplálással a vízmérleget kedvező irányba befolyásoljuk, tehát vízpótlással és vízvisszatartással is próbálkozhatunk. Az alábbiakban beszámolunk azokról a vizsgálatokról, amelyek a felmerült javaslatok értékelése céljából történtek. 2. Dombvidékek geohidraulikai helyzete A Homokhátság talajvizeinek tükrét és mozgását a hátság-jelleg határozza meg. A Duna és Tisza völgyénél 50–70 m-rel magasabb dombvidéken ugyanis a talajvíz csak a csapadékbeszivárgásból táplálkozhat. A beszivárgás következtében kialakul egy – a terepet többé-kevésbé követő – talajvíz-domb, amelyik mégis a legmagasabb terepalakulatok alatt van a tereptől mérve legmélyebb helyzetben. 1