A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)

5. szekció: FELSZÍNALATTI VIZEINK ÁLLAPOTA - Tóth Mária: A karsztvízszint emelkedésének folyamata, hatása az Északdunántúli Vízmű Rt. vízbázisaira

A karsztvizet hasznosító vízbázisok elhelyezkedése az alábbi térképvázlaton látható: Naszály Dunaszentmiklós Szomód Tata Bábolna Nagyigmánd Mocsa Agostyán Baj Tardos Vértessző‍lő‍s Vértestolna Tarján Héreg Tatabánya Környe Kömlő‍d Kecskéd Vértessomló Várgesztes Oroszlány Bokod Dad Szákszend Császár Vérteskethely Ete Csép Tárkány Ászár Kisbér Hánta Bakonysárkány Pusztavám Aka Súr Csatka Réde Bársonyos Bakonybánk Bakony­szombathely Gyermely Szomor Perbál Máriahalom Úny Dág Sárisáp Csolnok Leányvár Pilisjászfalu Kesztölc Pilisszentlélek Esztergom Dorog Tokod- altáró Tát Mogyorósbánya Budajenő‍ Telki Páty Biatorbágy Etyek Zsámbék Mány Csabdi Bicske Szár Óbarok Újbarok Felcsút Alcsútdoboz Szárliget Nagyegyháza FEJÉR MEGYE PEST MEGYE DUNA Kocs Herceghalom Ácsteszér Vízbázis Medencék Víztorony, glóbusz Átemelő‍ nyomásfokozó Megye határ Szennyvíz fő‍vezeték Ivóvíz fő‍vezeték Társvállalati vízátadá s KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE Tokod Klastrom- puszta Annavölgy Vérteskozma Tabajd Felső‍dobos Tök Kisigmánd Teljeskörű‍ ivóvíz szolgáltatás Piliscsév Üzemeltetett szennyvíz mű‍vek Északdunántúli Vízmű‍ Részvénytársaság Mű‍ködési területe Kerékteleki Zoltek Rt. Piliscsaba Tinnye Mélypont a térség karsztvízszintjében Az 1950-es, 60-as évek folyamatosan növekvő‍ bányavízkivételei a Dunántúli-középhegységi fő‍karsztvíztároló egészére kiterjedő‍ regionális nyomáscsökkenést eredményeztek. A nyomás­csökkenések üteme nem volt egyenletes, a 70-es évek második felében a bányavízemelések átmeneti visszaesésével összefüggésben mérséklő‍dött; a 80-as években viszont az új „eocén­bányák” (Nagyegyháza, Csordakút, Mány) fokozódó csapolásai következtében növekedett. A vízszintcsökkenés mértéke Tatabánya és Tata térségében meghaladta a 40 m-t, Sárisáp térségében pedig elérte a 20 m-t. Tatán folyamatosan csökkentek a forráshozamok és utolsó­ként 1973 elején a Fényes-források is elapadtak. A bányászati vízelvonások hatásait újabb és újabb mélyfúrású karsztkutak létesítésével, továbbfúrással és egyéb mű‍szaki beavatkozásokkal próbálta társaságunk mérsékelni. Ebbő‍l következő‍en nagyon fontos feladat volt a vízbázis­bő‍vítés a fokozódó vízigények kielégítése érdekében. 2. A karsztrendszer regenerálódása 1990-2005. között A nagyegyházi vízemelés leállítását követő‍en 1990. közepétő‍l tapasztalható a karsztvízszint emelkedése, a karsztrendszer regenerálódása. Összességében vizsgálva 1990 közepétő‍l 2005. december végéig az átlagos vízszintemelkedés közel 29 m. 2

Next

/
Thumbnails
Contents