A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)

5. szekció: FELSZÍNALATTI VIZEINK ÁLLAPOTA - Bánki Jenő, Csővári Mihály, Földing Gábor, MCSEK-ÖKO Zrt., Ötvös Károly, Ötvös és Társa Kft.: A felhagyott gyöngyösoroszi Zn-, Pb érc bányászati bányatérségek vízminőségének alakulása és geokémiai viszonyai

A bányatérségek megközelíthetetlensége miatt csak az eredő (Altáró-ból kifolyó) víz mennyisége és minősége ismert. A végleges bányabezárással összefüggő műszaki intézkedések tervezése azonban feltételezte az egyes bányatérségekben ténylegesen kialakult vízminőség és vízáramok ismeretét is, mindenek előtt a legkritikusabb bányamezőben, a mátraszentimrei bányamezőben. Legkézenfekvőbb megoldásnak (a vízminőség megállapítása vonatkozásában) a bányatérségre való külszíni fúrás és ennek révén a térségből való vízmintavétel jelentette volna. Sajnos a kérdéses időszakban nem sikerült reprezentatív vízmintához jutni a mátraszentimrei bányatérségből, ezért korábbi archív adatok felhasználásával és geokémiai megfontolások alapján állítottunk fel vízminőségi és a fakadó víz mennyisége vonatkozásában vízföldtani modellt (8,9). Az alábbiakban e modell felállításának néhány részletét ismertetjük. 3.1. A fakadó víz mennyisége Archív anyagok (3,10) közölt mérési adatai alapján lehetővé vált mind a mátraszentimrei térség vízhozamára, mind pedig az ott fakadó víz minőségére nézve az akkori időszakot jellemző megbízható adatokhoz jutni. Ezen túlmenően lehetővé vált a + 400 m-es szintekről és a 400 m alatti szintekről fakadó víz mennyiségi és minőségi becslése az akkori időszakra. A modell kidolgozása során abból indultunk ki, hogy hosszabb távon az egyes fent említett bányatérségekben fakadó víz aránya az elmúlt évek alatt lényegében nem változott. A fentiek 3