A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)
4. szekció: BALNEOTECHNIKA AKTUÁLIS KÉRDÉSEI - Pup Vilmos, Büki Gyógyfürdő Rt.: Vízgazdálkodás, környezetvédelem és energiagazdálkodás a Büki Gyógyfürdőben
Hévízkészletek A felső-pannóniai összlet alsó szakasza 600-900 m között 30-40 °C-os hévízkészleteket tárol. Az Országos Közegészségügyi Intézet vizsgálatai szerint magas sókoncentrációjú, kalciumot és magnéziumot is tartalmazó, nátrium-hidrogénkarbonátos hévíz. Az összes oldott anyag tartalom és hőfok a mélységgel együtt emelkedik. Bük – 4 (K-16) hévíz hőmérséklete 42 °C. Az 1003 m alatti devon dolomit, dolomitbreccsa gyógyvízkészletét a Bük -1 és Bük – 3 hévízkutakkal termelik ki. A Bük – 1 (K – 4) jelű hévízkút jelenlegi vízminősége a vizsgálatok szerint ásványi sókban igen gazdag, nátrium-hidrogénkarbonátos, kloridos hévíz, amely bromid tartalma miatt a brómos vizek csoportjába sorolható, de lítium, jodid, fluorid és metakovasav tartalma is jelentékeny. A hévíz 58 °C-os hőmérsékletű és magas széndioxid gáz tartalmú. A gyógyvíz természetes védettsége biztosított, védelmi intézkedésre nincs szükség. [3] Bükfürdő távlati hévíz hozam kapacitásai A gyógyhely távlati hévíz hozam kapacitása 5500 m 3 /d. A kis töménységű alkáli hidrogénkarbonátos felsőpannon hévíztermelés 2 kútból egymástól minimum 500 m-re telepített kutakból 1500 m 3 /d. 5000-6000 mg/l töménységű Na-Ca-Mg-hidrogénkarbonátos, fluoridos gyógyvíz termelése 3 db alaphegységi hévízkútból 3500 m 3 /d. Nagy sótartalmú ( 20-40 g/l töménységű konyhasós, esetleg brómos-jódos) hévíz termelése elsősorban gyógyászati célra 500 m 3 /d [4] Jelenlegi kitermelés a távlati összes hozam kapacitásának mintegy 60%-a. A gyógyfürdő vendégforgalmi sajátosságai A Büki Gyógyfürdő 1962. augusztusi megnyitását követően 10 évig idényfürdőként üzemelt, 1972. évtől azonban már az év minden napján fogadta az egyre bővülő vendégkörét. Az éves forgalmakat értékelve megállapítható, hogy az első tíz évben 100 ezerről 200 ezer főre emelkedett a fürdő forgalma, majd a következő közel két évtized végén már 900 ezer fő/év vendég látogatta a gyógyfürdőt. Ez a rohamos forgalom növekedés elsősorban a gyógyvíz hatása, a gyógyfürdő fejlesztése, színvonala a gyógyfürdő köré épülő szállodák, panziók, üdülők és nyaralók vendégköre miatt adódott. A kilencvenes évek elején a rendszerváltást követő pár évben fokozatosan 20%-kal visszaesett az éves forgalom. 2003. évben már ez a szám megközelítette az egy millió vendéglétszámot. A rendkívül dinamikus vendégforgalom növekedés, az igények egyre magasabb foka, a külföldiek meghatározó száma állandó felszültséget okozott az igények és a lehetőségek között. A gyógyfürdő létesítményei fejlődésére rendkívül nagy gondot fordított az üzemeltető Büki Gyógyfürdő Vállalat, majd a Büki Gyógyfürdő Rt. azonban az ezredfordulóig az igények magas fokú kielégítésére anyagi fedezet nem állt rendelkezésre kellő mértékben. A fajlagos frissvíz és forgatott víz hosszú távú bemutatását az alábbi grafikon mutatja: 2
