A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)
4. szekció: BALNEOTECHNIKA AKTUÁLIS KÉRDÉSEI - Maretics Zoltán, BME VKKT: Esettanulmány a Csokonyavisontai Termálfürdő robbanásáról
idomacélból készült, tartók közé helyezett habszivacs tálcákkal, 2420 x 1600 x 1000 mm méretben, előre elkészített beton alapra helyezve. Készült még a műhöz kettő darab víztároló akna, 6.3 m 3-es és 10.9 m 3-es hasznos térfogattal. A gépházban tervezésre került 2 darab PRCU 50/0.5 – HK ventilátor, és egy BMS 8/18-as, és egy BMS 35/18-as szivattyú. Az elosztóhálózat acélcsőből készült, melyet védőcsatornába fektettek. A gáztalanító berendezés 1985-ben épült, még ebben az évben építési problémák léptek fel, mert nem tudták beszerezni a ventillátorokat, nem voltak beszerezhetőek a korabeli tervgazdasági viszonyok miatt, és ezért csúszott a próbaüzem, illetve megoldást kellett találni a problémára. Sajnos a FERMETEX típusú gáztalanítókról nem sikerült semmiféle korabeli szerkezeti rajzot felkutatni, a forgalmazót sem sikerült kideríteni, működési elve valószínűleg a megszokott kilevegőztetéses elv volt. Az illetékes Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság 1986-ban felszólította az üzemeltető Dunántúli Regionális Vízművek Somogy Megyei Üzemigazgatóságát, hogy a vízjogi létesítési engedély alapján megépített FERMETEX I. és II-es típusú gáztalanító berendezés próbaüzemeltetését folytassa le, és készítsék el a próbaüzemi zárójelentést, melynek benyújtási határideje 1986. december 31-e volt. A ventillátor hiány miatt meghiúsult a próbaüzem, 1987. január 14-én az illetékes vízügyi igazgatóság felszólította az üzemeltetőt, hogy terveztesse át a gáztalanítót, valószínűleg ekkor került beépítésre a nitrogén adagolás. Nem tudni azonban, hogy milyen megfontolás miatt döntöttek e megoldás mellett. A korabeli dolgozók elmondása szerint nem volt jó ötlet, mert a nitrogén adagolás hatására nem a tárolómedencékben, hanem a fürdőmedencékben, a levegővel való érintkezés határása, egy gusztustalan kocsonyás pelyhes anyag vált ki. Mechanikusan folyamatosan ugyan eltávolítottak az úszómesterek, de a fürdőzők számára visszataszító volt ez a képződmény. Még ugyanezen évben az illetékes vízügyi igazgatóság felszólította újra az üzemeltetőt, hogy az eredményes gáztalanítást biztosító művek, illetve berendezések dokumentálását végezze el, és 1987. december 31-ig nyújtsa be. Valószínűleg elvégeztek minden szükséges dokumentálást, mert 1988. április 5-ei keltezéssel a Dunántúli Regionális Vízművek megkapta a Dunántúli Vízügyi Igazgatóságtól a Vízjogi Üzemeltetési Engedélyt. Ebben az időben már a bővítések miatt a hideg vizes kutak is a kapacitásuk határára értek, ezért 1989-ben megfúrták az 5-ös jelű hideg vizes kutat, melyet bekapcsoltak a rendszerbe. Ez a kút csak 140 méter mély volt, de már ez is a metántartalma miatt második gázveszélyességi osztályba tartozott, és vastalanító építésére is szükség volt. A vastalanításra FERMASIC típusú, kettős, párhuzamos vas-mangántalanító került megépítésre. Zárt, kettős, párhuzamos üzemű, kvarchomok töltetű szűrőt építettek meg 1990-ben. A vas-mangántalanításhoz káliumpermanganát-oldatot kell adagolni, és a fertőtlenítés céljából nátriumhipokloritot adagoltak a megfelelő mennyiségben. A fürdő és a falu ivóvízének biztosítása miatt összekapcsolták Csokonyavisonta ivóvízhálózatát a fürdő hideg vizes hálózatával. A falu ivóvízellátását biztosító B-9-es kataszteri számú kút vize is metántartalmú, ezért jelenleg lezárva tartják, és másik kútból látják el a falu ivóvízigényét. A rendszerváltás után pár évvel, 1992-ben, új üzemeltetője lett a fürdőnek, megalakult a Termálfürdő KFT, a tulajdonos továbbra is a Csokonyavisontai Községi Tanács jogutódja, a Csokonyavisontai Önkormányzat maradt. Ekkor a vízellátómű mértékadó kapacitása Gyógy- és hévíz 888 m 3 /d, hidegvíz 720 m 3 /d a szivattyúkapacitások és a vízkezelő művek kapacitása alapján. A valós üzemrend során ennél jóval kevesebb a vízfogyasztás. A fürdő a mai napig kettős üzemrenddel működik, a téli üzemrend során csak a termálvizes medencék üzemelnek, a nyári üzemrend során lépnek működésbe a termálmedencéken kívül a pancsoló, élménymedence, csúszda, úszómedence. A 4
