A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)
3. szekció: KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSE – HELYI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Vácz Sándor, FETIKÖVIZIG: Gondolatok a természetközeli vízrendezéséről. Természeközeli vízrendezés a Beregi belvízrendszerben
max. 5,2 m 3 /s vízhozam adható le a Csaronda öblözetbe. A Csaronda belvizei a határon átfolyva teljes egészükben az ukrán területet, annak belvízvédelmi létesítményeit terhelik. Az eddigi ilyen jellegű nagy belvizek esetében az ukrán (régebben a szovjet) oldali szivattyútelepi kapacitások elégtelennek bizonyultak, s rendkívüli mértékű visszaduzzasztások keletkeztek. Ennek hatására a Csarondába gravitációsan csatlakozó csatornák bevezetési lehetősége a duzzasztás mértékétől függő hosszúságú szakaszon megszűnik, a belvizek a területen és azok elemein tározódnak. Általános tapasztalat, hogy a nagy belvizekkel egy időben mindig nagyobb árvizek vonultak le. 3.4.2. Üzemelés a belvizek levonulása utáni időszakban Belvízmentes időszakokban a rendszer belvizei szabályozás nélkül, gravitációsan jutnak el a befogadókba, s még árhullámok levonulásakor sem kell számolni (még a torkolati szakaszokon sem) belvízhelyzet kialakulására. A terület sajátossága a kötött talaj, mely a terepfelszínre és a csatornák folyásfenékszintjére is jellemző. Emiatt a lefolyások döntő hányada felszíni lefolyásból táplálkozik, a felszínalatti hozzáfolyás jelentéktelen: a belvizek után a vízutánpótlás a csatornákban aránylag rövid idő alatt megszűnik, a csatornákban alig marad víz. A Szipa főcsatorna Csaroda alatti szakasza a mélyítés következtében viszont belevág a homokos altalajba, s emiatt a talajvizeket leszívja, főleg a Bockereki erdőből. Ennek elkerülése érdekében az üzemeltető Vízügyi Igazgatóság a belvizek levezetése, a belvízveszély megszűnte után a torkolati Tiszaszalkai zsilipet zárja, s mesterségesen a vizeket visszatartja a Szipa mederben a jelenleg engedélyezett 430 cm vízszintig, s ezzel nemhogy leszívja a talajvizeket, hanem inkább táplálja azokat. Árhullámok levonulása idején apadó ágon ökológiai céllal a főcsatornák menti holtmedrekbe a Tiszaszalkai és Vámosatyai zsilipeken keresztül vizet lehet juttatni. Erre is több alkalommal volt példa. 3.4.3. A belvízrendszer üzemeltetésének nemzetközi vonatkozásai A belvízrendszer üzemeltetésének magyar ukrán közös feladatait a határvízi egyezmény és a hozzá csatlakozó vízkárelhárítási szabályzat tartalmazza. Eszerint a közös üzemeltetés feladatai magyar területen: A Szipa főcsatorna az ukrán és magyar területekről vezeti a belvizeket a Tiszába, alacsony vízállás esetén gravitációsan a Tiszaszalkai zsilipen, magas vízállások esetén a szivattyútelepen keresztül. A Tiszaszalkai szivattyútelep indítására akkor kerül sor, amikor a vízszint eléri a 430 cm-t, leállítására pedig, amikor a vízszint 430 cm alá csökken. Amikor a vízszint eléri a 450 cm-t, és további emelkedés várható a Tiszaszalkai szivattyútelep teljes 7,2 m 3 /s kapacitással üzemel, miközben lehetőség van a Vámosatyai osztómű zsilipjén keresztül max. 5,2 m 3 /sec vízhozamot a Csaronda főcsatornába kormányozni. Minden egyéb időszakban a Vámosatyai osztózsilipet zárva kell tartani, nyitás csak az Ukrán féllel történő egyeztetés után lehet. 4. Összefoglaló értékelés Értékelve a vízszabályozások-kori nagy természetátalakító munkákat és azok eredményét, a mai állapotokat, összefoglalva az alábbiakat állapíthatjuk meg: A társadalmi igények – több termőterület, nagyobb biztonság, úthálózat építése stb. – kikényszeríttették a területek lecsapolását, s a vízrendezési és egyéb (pl. erdőirtási) munkákkal 7
