A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)
3. szekció: KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSE – HELYI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Vácz Sándor, FETIKÖVIZIG: Gondolatok a természetközeli vízrendezéséről. Természeközeli vízrendezés a Beregi belvízrendszerben
nagyobb arányú mederbővítésre és mélyítésre került sor, jelentős hosszakon G-idomos fenékbiztosítás beépítésével. A tervezési területtel közvetlenül határos és jelentős hatással bíró Szipa főcsatorna Csaroda alatti szakaszán közel egy m-es fenékszint süllyesztést hajtottak végre, melynek hatására a belvizeket a mezőgazdasági termelés igényeinek eleget téve a korábbihoz képest lényegesen alacsonyabb szinten, és ezáltal lényegesen kisebb károkozással lehet azóta levezetni. Fenti munkálatok elvégzése óta új fejlesztésekre nem került sor. 3.3. A belvízvédelem jelenlegi helyzete 3.3.1. A belvízrendszer létesítményeinek kiépítettsége, állapota A Beregi belvízrendszer öt öblözetre tagolható. Az Egercse, a Barabási és a Kaszony-Bótrágyi csatornák eredetileg a Csaronda öblözethez tartoztak, azonban ma már ukrán területen folynak a Csarondába részben közvetlenül, részben közvetve. A továbbiakban két öblözetre osztjuk: Az öblözet vízgyűjtő területe (km 2 ) Öblözet neve magyar terület ukrán terület Szipa 150 30 Csaronda 228 171 Összesen: 378 201 A létesítmények jelenlegi állapotát teljesítőképességükkel jellemezzük. Csatornák esetében a teljesítőképesség azt mutatja, hogy a csatorna a mértékadó vízszinten hány %-át tudja szállítani a kiépítéskori számított (mértékadó) vízhozamnak. A belvízcsatornák teljesítő képessége függ a feliszapolódástól és a pillanatnyi kaszáltsági állapottól. A feliszapoltság lassan, a benőttség gyorsan változó jellemzője a csatornáknak. A nulla teljesítőképesség természetesen nem jelenti azt, hogy a vízszállító képessége is nulla, mivel a belvizek a mértékadót meghaladó szinteken is lefolynak. A mértékadót meghaladó szinteken történő lefolyás azonban már jelentős, s egyre nagyobb belvízkárokat okoz. A kizárólagosan állami tulajdonú csatornák összes hossza 103,638 km, a nem kizárólagos (forgalomképes) állami főcsatornáké 29,75 km. A Csaronda főcsatorna öblözet fajlagos kiépítettsége 72 l/skm 2 , a Szipáé pedig 66 l/s. A belvízrendszerben tározó kialakítására nem került sor. A belvízrendszer területén az Új-Beregi Vízgazdálkodási Társulat működik. A belvízrendszerben összesen 275,96 km hosszú társulati kezelésű belvízcsatorna juttatja a vizeket a befogadóba. Üzemeltetésre átvették a nem kizárólagos állami főcsatornákat. A társulati rendszer fajlagos kiépítettsége 85 l/s km². A társulatok kezelésében szivattyútelepek, tározók nincsenek. A "társulati kezelésű" csatornák jelentős része tulajdonjogilag az állam és az önkormányzatok tulajdonában van. Az utak nyomvonalán haladók egy részének nincs külön helyrajzi száma, így azok állami tulajdonban (és a Közútkezelő KHT kezelésében) vannak. Az önkormányzati tulajdonú csatornáknál sok esetben a társulat kezelői joga nincs bejegyezve. A társulati csatornarendszer átlagos teljesítő képessége 30–40% közötti, de a kaszálások elmaradása miatt csak 10–20%-ra becsülhető. Ez azt jelenti, hogy a belvizek a mértékadó vízszintet jóval meghaladó szinteken vonulnak le a csatornákban, jelentős károkat okozva. Az üzemi-magán kezelésű létesítmények kiépítettsége 85 l/s km 2 . A 2000–2001-ben megindult, és mára be is fejeződött üzemi célú vízrendezési művek felújítása programjában a pályázatok alapján a belvízrendszerben 316 km üzemi jellegű csatorna rekonstrukciója 5
