A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)

3. szekció: KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSE – HELYI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Márk László, Sindler Csaba, Tálos András, DDKÖVIZIG: Ős-Dráva program, víz az Ormánság fellendítéséért

A műtárgyak méreteit a vízáteresztési igény alapján kell meghatározni. Fontos szempont az egyszerű, könnyen fenntartható szerkezet, a tartósság és az üzembiztonság. 5.5. Vízrendezések A tervezett vízellátó, vízpótló rendszer elemei nagy többségükben a jelenleg (bel)vízelvezetési célokat szolgáló meglévő csatornarendszerekre épülhetnek. A vízpótló rendszer kiépítésével a csatornák a megváltozott, kettős funkció ellátására kell, hogy alkalmasak legyenek. Ez azt jelenti, hogy csapadékbő időszakban a víz elvezetését befogadóként biztosítaniuk kell, ami megfelelő fenékmélység és fenékesés kialakítását igényli. A csapadékszegény nyári időszakokban ugyanakkor a csatornák telt szelvénnyel kell hogy üzemeljenek a terület mind teljesebb gravitációs vízellátása érdekében. E két funkció által támasztott követelmények ellentétesek, de megfelelő üzemeltetés és üzemirányítás mellett mindkét üzemmód megvalósítható. Problémák akkor adódhatnak, ha a vízpótló üzemmódban üzemelő rendszer esetében nem várt (kellő időben előre nem jelzett) hosszabb ideig tartó esőzések következnek. A rendszer tehetetlensége folytán ugyanis a vízzel telített területeken (különösen a csatornák környezetében) káros vízbőség alakulhat ki, hiszen a víz a csatornákban lassan mozog, a vízkivétel és a terület legtávolabbi pontja között a távolságot több nap alatt teszi meg, vagyis lassan ürül le. Mindezek figyelembe vételével a mély fekvésű szántó művelésű területeken a vízrendezéssel fokozottan foglalkozni kell. A rendszer üzemeltetése szempontjából fontos jelentőségük lehet a tározók, de a hasznosítási céllal felújított holtágaknak is van kiegyenlítő szerepük. Megfelelő, összehangolt működtetésükkel a tervezett duzzasztó és vízkormányzó műtárgyak segítségével a vízszétosztás az igényekhez igazítható. Cél, hogy a rendszer üzemeltetésével olyan mértékű rugalmasság legyen megvalósítható, ami a terület vízellátását biztosítja, ugyanakkor kárelhárítási szempontból még elviselhető. Ennek megfelelően a vízpótló rendszer optimális kiépítése és működtetése, valamint a területhasználatok helyének célszerű megválasztása mellett a szükséges (kiegészítő) vízrendezési munkákat el kell végezni. Ebből a szempontból kiemelt figyelmet érdemelnek a térség települései, hiszen itt okozza a káros víztöbblet a legtöbb kárt, ezért a tervezés során a települések vízrendezésével külön foglalkozni kell. 5.6. Monitoring-rendszer kiépítése A vízellátó rendszer működéséhez szükséges kiegészítő beruházások között kell megemlíteni a monitoring-rendszer kiépítését. Ez részben a működtetéshez szükséges, hiszen a folyamatirányításhoz közvetlen információkat szolgáltat (vízszintregisztrálás, vízhozammérés), másrészről segítségével nyomon követhetők azok a folyamatok, amelyek a hosszabb távú működtetésre hatnak vissza a környezetállapot észlelésén keresztül (talajvízszint-észlelés, vízminőség nyomon követése, ökológiai monitoring). Ennek érdekében a következő mérési-észlelési feladatokat kell megoldani: – Vízhozammérés a vízkivételi műnél és a közbülső átemelőknél és gyakorlatilag valamennyi műtárgynál kalibrált mérőszelvény felhasználásával, – Vízszint észlelés a vízkivételi műnél, a közbülső tározóknál és a tavaknál, a vízszintszabályozó műtárgyaknál, valamint a főbb csatornák végszelvényeinél, – Vízminőség mérés a vízkivételi műnél (Dráva), a közbülső tározóknál és a tavaknál. 11