A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)

3. szekció: KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSE – HELYI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Márk László, Sindler Csaba, Tálos András, DDKÖVIZIG: Ős-Dráva program, víz az Ormánság fellendítéséért

Erdőterületek vízellátása A területen lévő erdők jelentős része a mély fekvésű területeken találhatók, de a kedvezőtlen környezeti változások hatására vízellátottságuk jelenleg nem megfelelő, ezért a csapadékszegény időszakokban vízpótlás szükséges. Az erdők közvetlen vízellátásánál a nagyobb tagokban lévő, tervszerűen művelt területeket lettek figyelembe véve, itt ugyanis a meglévő nyiladékokban a szükséges csatornák kialakíthatók. Valamennyi, vízellátásra tervezett erdőt csatorna mellett kell kijelölni, mert a csatornák duzzasztott vizével gravitációsan biztosítható a vízpótlásuk. A táblán belüli vízszétosztás egyszerűen kezelhető tiltós műtárgyakkal oldható meg. A vízellátásra tervezett erdők összterülete meghaladhatja a 3000 ha-t. A holtágak mellett fekvő, természetvédelmi szempontból célszerűen nem bolygatandó, vagy gazdaságosan nem öntözhető erdőterületek vízzel való ellátása nem cél. Új, öntözésre tervezett erdők telepítésére a már öntözésre kijelölt területek, erdőtömbök bővítésével nyílik lehetőség. 5.3. Vízigények Alapvízigény A terület megfelelő és kiegyensúlyozott vízellátásához meghatározott, optimális vízszintet kell tartani a rendszerben, ami a rendszer veszteségét jelenti, ugyanakkor részben ökológiai vízigényként is figyelembe vehető. Kiszámítása a főbb vízháztartási elemek figyelembevételével történik (csapadék, párolgás, szivárgás). Vízhasználatok vízigényei A holtágak vízigényét az egyedileg meghatározott hasznosítási cél alapján kell méretezni (hiszen merőben más lehet egy természetvédelmi céllal fenntartott vizes élőhely vízigénye, mint pl. egy állandó vízszinthez kötött jóléti tóé). A holtágak vízellátása szempontjából a párolgási veszteségek pótlása tűnik mértékadónak. Az öntözés vízigényének meghatározásánál, illetve annak kielégítésénél az éghajlati adottságokon alapuló mértékadó időszak átlagos víznormájából, az öntözési forduló növények vízigényéhez igazodó, de a gazdaságossági szempontokat is figyelembe vevő mértékéből kell kiindulni. Összesített vízigény A vízszétosztó rendszerek működésének vízigényét a rendszerveszteségek (alapvízigény) alapján számoljuk. Ehhez adódnak hozzá a vízhasználatok vízigényei, így határozható meg az összesített vízigény, amelyet először alulról felfelé haladva vízáganként, majd vízpótló rendszerenként határozunk meg. Ez a vízigény az alapja a csatornák hidraulikai méretezésének és végső soron ez adja meg a drávai vízkivétel méretezéséhez szükséges kapacitás igényt is. 5.4. Hidraulikai méretezés A vízellátó rendszer hidrológiai méretezésnél számolni kell a fent említett alapvízigénnyel (ökológiai vízigény) és azon túl a konkrét vízhasználatok vízigényeit meghatározó vízigényekkel. Az ezek összegeként megadható összesített vízigény az alapja a csatornák hidraulikai 9