A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)

3. szekció: KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSE – HELYI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Horváth Vilmos, Hutter Sándor, Polgári Márta, Vigh Tamás: A kisvízfolyás rendezés mai keletű problematikája a Csinger patak (Ajka) példáján keresztül

a külszínt elöntötte a víz, megrongálta a bányavasutat is, aminek a helyreállítását már megkezdték. Az Ajkai Timföldgyár és Alumíniumkohóban a víz betörése miatt az esti órákban üzemzavar volt, de kádak nem hűltek ki, és éjfélre már teljes kapacitással dolgozott az üzem. Ajkán 4 házat döntött össze az árvíz, 13 családot kellett ideiglenesen a művelődési otthonba telepíteni.” A Középdunántúli Napló 1959. július 28-i számában „Zárójelentés”-t közöl, amelyből kiviláglik, hogy milyen súlyos helyzet kerekedett, és a károk is hatalmasak voltak: …”Az árvíz súlyos károkat okozott az utakban, hidakban és vasútvonalakban. Ennek következtében az ajkai iparmedencében átmenetileg szünetelt a vasúti és közúti forgalom. Az áradat elöntötte az ajkai bányákat, az üveggyárat, erőművet, s a timföldgyár és alumíniumkohó jelentős részét is. A zárójelentés kimutatása alapján a devecseri járásban tizenöt, a pápai, sümegi járásban tizenhét-tizenhét községet sújtott az áradás. A megyében huszonöt ház pusztult el teljesen, és összesen ötvenkilenc családot kellett kilakoltatni. A kijavításra szoruló házak száma: 149….Az árvíz okozta károk megállapítására szakemberekből álló bizottságot hoztak létre, amely az árvíz által legjobban sújtott területen mennyiségileg és forint összegben megállapította a keletkezett károk nagyságát….A bizottság megállapította, hogy a megyében keletkezett kár összesen 23 456 668 forint. …A hatóságok azonnali intézkedéssel megelőzték a járványveszélyt, az árvíz sújtotta területeken, ahol a kutak elszennyeződtek és megfertőződtek.” Túlzás nélkül megállapítható, hogy mai áron számolva a keletkezett károk összege 1,5-1,8 milliárd forintra volt tehető. A károk természetét elemezve a legnagyobb súllyal az ipari károk szerepelnek, majd a kommunális károk, végül a terménykárok. Az ipari károk a vízzel és hordalékkal való elöntésből keletkeztek, amely hordalék egy része a mezőgazdasági területek eróziójából származott. Az alábbi – becslés szintű – számítás érzékelteti a probléma súlyát. A művelési ágak hozzávetőleges borítottsága a vízgyűjtőn: A vízgyűjtő területen elhelyezkedő kisebb vízmosások felülete hozzávetőlegesen 7,6 ha, míg a nagyobb vízmosásoké 12,2 ha, összesen 19,8-20 ha. A vízmosások felületi aránya 20 ha:3 600 ha=0,55%. A vízgyűjtő területről lepusztuló éves talajmennyiség átlagosan kb.18 000 m

3-re, míg a vízmosásokból keletkező hordalék 3 500 m

3-re, összesen 21 500 m

3-re tehető. A vízfolyás medrekben lerakódó hordalék kb. 2 000 m

3-re tehető évente. A Csinger völgyi károkat fokozta, hogy a felhőszakadás haladási iránya dél-kelet-északinyugati volt és a Köles-Kepei, valamint a Köves árkon érkező árhullám visszatorlasztotta a Csinger főmeder árhullámát. Az iszaplerakódásokat fokozta, hogy a Mangán-bánya zagytárolója is átszakadt. A VÍZFOLYÁSRENDEZÉS INDOKLÁSA A Csinger patak – más vízfolyások mellett – a miniszterek feladat- és hatáskörének változásával kapcsolatos 1998. évi LXXXVI. Tv. valamint a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladatairól és hatásköréről szóló 155/1998.(IX.30.)Korm.rendelet alapján, a mezőgazdasági vízgazdálkodási célokat szolgáló forgalomképes vizek és vízilétesítmények kezelői jogának átadása során, 2001. március 1-én az FVM Veszprém megyei Földművelésügyi 2