A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)
3. szekció: KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSE – HELYI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Gyirán István, ADUKÖVIZIG: Természetközeli vízrendezés a Homokhátságon
1. ábra: Trapéz szelvényű csatorna átalakítása vízvezető vápává III. övcsatorna minta-keresztszelvénye 0,6 1 : 8 1 : 3 1,5 A példában szereplő III. övcsatornánál jól látható, hogy a javasolt átalakítás alig igényel több területet, mint a jelenlegi meder a kétoldali, 3,0–3,0 m-es járóúttal. Ezzel a megoldással elejét vehetjük a rézsűk elgazosodásának, a cserjék elburjánzásának, A meredek rézsűn többnyire csak igénytelen és haszontalan gazféleségek telepednek meg, míg a vápa lankás oldalán kaszálóhoz hasonló minőségű szénaféle termelhető. Ezért a szélesebb keresztmetszet nem jelenti azt, hogy nagyobb lenne a művelésből kivont terület. Ellenkezőleg, így gyakorlatilag a csatorna teljes, vagy csaknem teljes területe hasznosíthatóvá válna. Az átalakítással egyidejűleg megemeljük a fenékszintet 60 cm-rel. Ezáltal a talajvízbe való bemetszés és a pangó víz kialakulásának valószínűsége csökken, és a 60 cm-es fedőréteg némiképp csökkenti a talajvíz párolgását is. További előnye ennek a mederformának a nagyobb nedvesített felület, ami növeli a beszivárgási hányadot. A fenékszint megemelése nem eredményezi az üzemvízszint ugyanekkora emelkedését, mivel a széles mederszelvény miatt a mértékadó vízszállításhoz tartozó vízoszlop magassága csökken. A példában szereplő III. övcsatornánál – 3,1 m 3 /s vízszállítás és 0,27 ezrelék fenékesés mellett – a jelenlegi 1,30 m-es vízmagasság az átalakítás után 1,10 m-re csökken, tehát az üzemvízszint emelkedés 40 cm körül várható. Ez viszont a gyakorlatban nem okozna a jelenleginél kedvezőtlenebb állapotot, egyrészt azért, mert a csatornák általános karbantartottsága olyan, hogy most sem lennének képesek a mértékadó vízhozamot elvezetni üzemvízszinten, másrészt mértékadó vízszállítást ezeknél a csatornáknál még az 1999–2000. évi nagy belvizek idején sem mértek. A műtárgyakat a javasolt átalakítás egyelőre nem érinti, azok egy 10,0–15,0 m-es átmeneti szakasszal csatlakoznának a módosított mederszelvényhez, és változatlan mélységben, gyakorlatilag bujtatóként funkcionálnának. 4. A III. övcsatorna átalakítása a természetközeli vízrendezés igényei szerint A III. övcsatorna helyszínrajzi, hossz-szelvényi, keresztmetszeti jellemzőinek átalakítása a természetközeli vízrendezés igényei szerint. Köztudott, hogy a Duna-Tisza közi hátság vízháztartási helyzetében az utóbbi évtizedek során jelentős átalakulás történt. A korábban vízbőségtől szenvedő területből két évtized alatt vízhiány sújtotta terület lett. A probléma kezelésére több Országgyűlési illetve Kormány határozat született, ezért is indokolt, hogy a 30 évvel ezelőtt született vízrendezési rendszert a megváltozott viszonyok tükrében újra gondoljuk. 4
