A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)

3. szekció: KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSE – HELYI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Dr. Gerencsér Árpád: Súlyos veszélyben a kisvízfolyásaink

– 2001 évben a Torna patak zömében IV osztályúvá, illetve tápanyagháztartás vonatkozásában V, a legrosszabb minőségűvé változott. A Marcal középső szakasza III osztályú az O és tápanyagháztartás vonatkozásában, az alsó szakaszon a tápanyagháztartás vonatkozásában V osztályba került. – 2003 évben a Marcal középső szakasza III és IV osztályú, az alsó szakasz tápanyagháztartása nem javult. Az előzőekben nagyvonalakban jellemzett vízminőségváltozás a romló állapotot jelzi. A viszonylagosan és az abszolut értékben is magas nitrogén és foszfor tartalom eredményezi a nagyfokú eutrofizációt. Nyáridőben Mórichidánál a folyót teljesen ellepik a növények s a folyó medre alig látszik. (Ha az évente elpusztuló növényzet kitakarításra kerülne, a folyót utótisztító telep részének is tekinthetnénk, de akkor hova lett az én tisztavizű Marcalom?) A Marcalt, illetve a Marcalt tápláló kisvizeket terhelő, már működő szennyvízbebocsátások jellemzése. A Marcalba, illetve a Marcalt tápláló kisvízfolyásokba a következő táblázatban feltüntetett szennyvíztisztító telepekről kerül különböző mértékben tisztított szennyvíz: A szennyvíztisztító telepek közül az ajkai, urkuti és a pápai az 1960-as években a többi az 1990-es években épült. A tisztítótelepek zöménél II, Téten, Bakonybélen és Halinbán III tisztítási fokozat valósult meg. A kibocsátott szennyvíz mintegy 16%-a ipari üzemekből, a többi közüzemi telepekről származik. 5