A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)
3. szekció: KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSE – HELYI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Fehér Ferenc, VTOSZ: Vízrendezés az erdőben
7 csak az acélhálót „bevinni az erdőbe” és a helyi kőanyag felhasználásával a műtárgy elkészíthető. Az erdei vízrendezési munkák feladatait, különleges feltételei és nagy kézimunka igénye miatt hatékonyan csak az olyan szervezet tudja megoldani, amelyik rendelkezik speciális földmunkagépekkel és vannak gyakorlott szakmunkásai a kőmunkák elkészítéséhez. 8. Az erdő, mint a katasztrófák lehetséges kiindulópontja Az erdős területek alatt lévő településeken könnyen kialakulnak olyan katasztrófa helyzetek, amelyekre mindig volt példa, de a média hatására az utóbbi időben az érdeklődés középpontjába kerültek. Általában az történik, hogy az erdőből kijövő vízfolyás a belterületre érve kilép medréből, házakat, utakat rongál meg, veszélyezteti az ott lakók élet- és vagyonbiztonságát. A folyamat rendkívül gyors, érdemi védekezésre nincs lehetőség. Csak a prevenció segíthet illetve, ha az nem volt elég hatékony, akkor csak kármentesítésre lehet koncentrálni. Anélkül, hogy ebben a tanulmányban belemennék az ilyen katasztrófák kialakulásának és lehetséges elhárításának részleteibe, néhány, az erdők vízrendezésével összefüggő megjegyzést kívánok tenni. A vízfolyások erdei szakaszának fenntartottsági állapota hozzájárulhat az ilyen katasztrófák kialakulásához. Nem jó taktika tehát az, hogy „nem tudjuk, mi történik az erdőben”, mert az erdei folyamatokat elég jól nyomon lehet követni. Ha egy erdei vízfolyás medre rendezetlen, a közvetlen vízfolyás melletti szakaszokon nagyobb az uszadék képződés lehetősége (kidőlt fák, letört ágak, nem stabil partok, meginduló erózió). Ez az uszadék egy nagyobb lefolyás esetén nagyobb valószínűséggel fog elindulni, bejutni a településre, és ott eltömni a műtárgyakat. Ugyanez a helyzet a feliszapolódott hordalékfogókkal, tározókkal. A feliszapolódott tározó árvízcsúcs csökkentő hatása korlátozott. A megtelt hordalékfogók nem akadályozzák meg a mederiszap bejutását a lakott területre. Az erdei vízfolyás településre történő szabad befolyása, ha nincs semmiféle szabályozási lehetőség, nagy kockázati tényező. Az erdőben vagy a település és az erdő határán lehet kialakítani a vízvisszatartó és védelmi műveket. Az árvízcsúcs csökkentő tározó és a hordalékfogók szerepéről már szóltam, de fontosak lehetnek a lokalizációs művek is: övárkok, övgátak, megfelelően kialakított depóniák. Abban az esetben, ha a hirtelen kialakuló lefolyásból származó tragédiák kockázati tényezőit a már az erdei szakaszon sikerül csökkenteni, nagyobb az esély a jelentős károk elhárítására a településen belül. Persze ezért az önkormányzatoknak a belterületi szakaszokon is sokat kell tenniük (Fehér, 2006.). IRODALOM Fehér Ferenc: Az erdő vízrendezése. Vízgazdálkodás, 2005/4. szám. VTOSZ, Budapest, 2005. Fehér Ferenc: Vízgazdálkodási társulatok az önkormányzati védekezés szakmai támogatói. 2006. Kucsara Mihály: Az erdők vízgazdálkodása. Vízgazdálkodás, 2005/4. szám. VTOSZ, Budapest, 2005.
