A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)

1. szekció: A VÍZ KERETIRÁNYELV VÉGREHAJTÁSA - Csapák Alex, ELTE-TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajz Tsz.: Nagykovácsi vízgazdálkodása - egy kérdőíves felmérés eredményei

zések nyomán ez gyorsan növekszik. (Nagykovácsi…, 2004.) A településnek nincs saját vízkitermelő létesítménye, a Fővárosi Vízművek Rt.-től veszi át az ivóvizet. A nagykovácsi víziközművek üzemeltetését a rendszerváltás után néhány évig az Érd és Térsége Vízközmű Kft. végezte, majd a települési önkormányzat úgy döntött, hogy saját szolgáltatót hoz létre a Fővárosi Csatornázási Művek Részvénytársasággal közösen. A település vízgazdálkodására jelentős hatást gyakorolt az, hogy a budapesti ivóvíz sokáig csak a falu régebbi (öregfalu) részein volt elérhető. A település zártkerti területein csak az 1990-es évek közepén – helyi kezdeményezésre – épült meg a vezetékes ivóvízellátás. A közművesítés azonban nem volt problémamentes. Az 1990-es évek második felében a község és a zártkerti területek lakói konfliktusba keveredtek egymással – többek között – az ivóvízellátás biztosításával kapcsolatos kérdések miatt. Remeteszőlős településrész ingatlantulajdonosai kiépítették az ivóvízhálózatot, a község azonban ellátási nehézségekre hivatkozva nem engedte őket rákapcsolódni a Budapestről érkező gerincvezetékre. Hosszas huzavona következett, mely végül 2002-ben Remeteszőlős különválásához vezetett.

7 A közcsatorna-hálózat építése csak 1993 után kezdődött a községben. Kérdőíves felmérésünk időszakában – 2005-ben – a település nagy része már el volt látva közcsatornával. A legutóbbi elérhető – 2004-es – statisztikai adat szerint Nagykovácsiban a lakások 65%-a kapcsolódott a szennyvízelvezető rendszerhez. A településnek nincs saját szennyvízkezelő létesítménye, a szennyvíz egy 300 mm-es gyűjtőcsatornán keresztül jut el a Rácski-telepi (községi) átemelőig és onnan főváros szennyvízelvezető rendszerébe. (Nagykovácsi…, 2004.) A nagykovácsi szennyvíz az Ördög-árok szennycsatornává degradálódott rendszerén keresztül tisztítás nélkül folyik a Dunába. A rendszer fejlesztése, rekonstrukciója elkerülhetetlen, a rohamosan növekvő létszámú lakosság számára ugyanis már nem elégséges a korábbi átbocsátó kapacitás. A megoldást talán egy tehermentesítő gyűjtőcsatorna jelenti majd. A volt zártkerti területek ellátása ebben az esetben is sokat késett a falu egyéb részeihez képest, ezeken a területeken csupán néhány éve, a lakosság 100%-os tehervállalásával indulhattak meg a fejlesztések. Néhány utcában éppen felmérésünk idején folyt a közcsatorna építése. A község alig néhány utcájában van csapadékvíz-elvezető árok; felmérésünk idején ezek jó része már erősen eltömődött állapotban volt. A frissen parcellázott területen viszont példásan kiépített a csapadékvíz-elvezető rendszer. Nagykovácsiban nem okozott még jelentősebb problémát az intenzív csapadékhullásból származó lefolyás. A megkérdezett lakosság nagyobb része nem panaszkodott erre. Tulajdonképpen csak a természeti viszonyok által meghatározott jellemzők figyelhetők meg a községben. A környező hegytetőkről eredetileg alig juthatott víz a mélyen fekvő részekre, ami mégis összegyűlt, azt el tudták vezetni a vízmosások. A hegyoldalak beépítése nyomán azonban a meredek utcákban – főleg ahol nincs csapadékvízelvezető árok – megjelent az utcákat felszaggató vízerózió. A völgy aljára jutó vizeket a – szinte mindig alacsony vízhozamú – Ördög-árok probléma nélkül képes elvezetni. A község vízgazdálkodása a kérdőívek alapján Felmérésünk során 458 ingatlan vízgazdálkodását tudtuk dokumentálni. A megkérdezettek nagyobb része a falu állandó lakósai közül került ki, de 94 kérdőívünket olyanok töltötték ki, akik csak ideiglenesen – nyáron – élnek a községben. A Nagykovácsiba csak nyaralni járó válaszadókkal a volt zártkerti – néhány éve belterületbe vont – területeken (Nagyszénásalja, Zsíros-hegy) találkozhattunk. Tevékenységünket igyekeztünk a délutáni órákra, illetve hétvégére időzíteni azért, hogy minél több ingatlantulajdonost találjunk otthon. 7 Kérdőíves felmérésünk Remeteszőlős község területére ezért nem terjedt ki. 4