A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)

3. szekció: KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSE – HELYI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Csatlós Péter, Szentes és Környéke Vízgazd. Társulat, Fehér Ferenc, VTOSZ: A mederfenntartás környezetvédeli vonatkozásai

8 vizsgálatok és környezetvédelmi engedélyek nélkül lehessen elhelyezni a kikotort anyagot – természetesen a gazdálkodók beleegyezésével – a parti birtokosok területén. A növény eltávolítása területén a magyar javaslat azt tartalmazta, hogy a kaszálás csak a csatorna nedvesített szelvényére terjedjen ki (ha ezt a keresztszelvény mérete lehetővé teszi). A csatornákban is megnőnek olyan gyomnövények (pl. parlagfű), amelynek kaszálása nem feltétlenül a szükséges keresztszelvény biztosítása érdekében kell, hogy megtörténjen. Ez nem vízgazdálkodási érdek, tehát nem igazságos a vízgazdálkodási járulékot fizető érdekeltekkel megfizettetni ezt a munkát. Itt az érdekelti kört ki kellene tágítani, és észszerű költségmegosztást kellene végrehajtani. 9. A várható EU-s szabályozás Az EUWMA korábbi döntése az volt, hogy ebben a kérdésben Európai Uniós szabályozást kezdeményez. Jelenleg azonban az látható, hogy „szabályozási dömping” van az Unióban ezen a területen. Változás közben van a Közös Agrárpolitika (CAP). Megjelenés alatt van egy új szabályozás a talajvízről. 1999-ben jelent meg a területek feltöltésére vonatkozó irányelv, ami éppen a csatornákból kikerülő anyag (iszap) tekintetében tartalmaz szigorú korlátozásokat. Mindenki előtt ismert a Víz Keretirányelv, csak éppen abban nagy a bizonytalanság (ez látható az EUWMA anyagokból), hogy ez a meder fenntartásra, a kotrásra, a növényzet eltávolításra hogyan hat. A szennyeződésről szóló keretirányelv megjelenés alatt van, a peszticid stratégia kidolgozás alatt. Ugyancsak kidolgozás alatt van a talaj stratégia, ami nagymértékben meg fogja változtatni a mezőgazdasági területek talajhasználatát (pl. erős erózió ellenes szabályozás várható). A magyar javaslatok – az a megítélésünk – változatlanul helytállóak. Az Egyesült Királyság és Hollandia alaposabban megismert gyakorlata és problémái is bizonyítják a magyar javaslatok életszerűségét. Várható, hogy a kidolgozás alatt álló EU szintű szabályozások megjelenése után ismételten napirendre tűzi a kérdést az EUWMA, és ezekhez illeszkedő Uniós szabályozás előterjesztését kezdeményezi. IRODALOM 1. Bogáth J. - Csatlós P. - Fehér F.: Országjelentés az EUWMA számára a dredging problémáról Magyarországon. (Inquiry from about dredging of rural areas. Inquiry from about vegetable dredging of rural areas.) Kézirat. Budapest, 2005. február 2. EUWMA: Environmental aspects of dredging practices. Report of workshop. 18-19 April 2005. Kézirat. Water Board Rijnland, Leiden, The Netherlands 3. Fehér F.: EUWMA szeminárium. Vízgazdálkodás 2005/3. szám, Budapest.